Feltárul-e a titok, hogy Trump elnyeri-e a Nobel-békedíjat, vagy pedig egy újabb bosszúhadjárat veszi kezdetét?

Pénteken kiderül, ki lesz az idei Nobel-békedíj nyertese. A kitüntetett Oslóban, a Storting bizottság elnökének társaságában, a norvég király előtt veszi át az érmet és az oklevelet, mellékelve egy pénzjutalom csekk is. Donald Trump már régóta hangoztatja, hogy senki más nem érdemelné meg jobban ezt a díjat, mint ő. Azonban senki sem tudja, mivel reagál, ha végül nem ő lesz a kiválasztott. Norvégia készül minden eshetőségre.

1901 óta a Nobel-díjak békedíjának titkos döntése mindig a norvég Nobel Bizottság tagjainak kezében van. A találkozók időpontjairól és számáról sosem lehet tudni, mindez a legnagyobb titok övezte. Idén azonban egy különleges esemény történt: a norvég állami televízió és a BBC tudósítójának lehetősége nyílt belépni abba a szobába, ahol a döntések születnek. Ez a nem túl tágas helyiség 1901 óta változatlan maradt, a tölgyfa bútorok és a régi csillár mind a múlt emlékét idézik, megőrizve ezzel a Nobel-díj hagyományainak szellemét.

Ez a helyszín az oslói Nobel Intézet szívében található, és csupán bizottsági szobaként emlegetik. A falakat keretezett portrék díszítik, melyeken azok az egyének láthatók, akik eddig elnyerték a világ egyik legnagyobb elismerését. A szobában jelen van az öt tag és egy titkár is, aki gondosan rögzíti a megbeszélések során elhangzottakat.

Beszélgetéseink során szenvedéllyel és eltökéltséggel érvelünk, de mindig megőrizzük a tiszteletteljes hangnemet. Célunk, hogy a végén közös álláspontra jussunk a díjazott kiválasztásával kapcsolatban.

- mondta a BBC-nek a Norvég Nobel Bizottság elnöke, Jorgen Watne Frydnes. Felolvassák kezdésként Alfred Nobel végrendeletének vonatkozó passzusát, amely kimondja, hogy "a díjat annak ítélik oda, aki a legtöbbet tette a nemzetek közötti testvériségért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, illetve a békekongresszusok tartásáért vagy előkészítéséért."

A jelölések benyújtási határideje minden év február 1-je, míg az értékelési folyamat szeptemberben zajlik. A végső döntést pedig október elején teszik közzé. A Nobel-díjakról készült összefoglalónkat itt találják.

Második elnöksége első kilenc hónapja során számtalanszor előjött, hogy az amerikai elnök nagyon szeretné megkapni a díjat. Éppen a múlt hónapban Virginában katonák előtt mondott beszédében idézte fel:

Mindenki azt állítja, hogy én lennék az, aki idén megérdemelné a díjat. Aztán mégis egy olyan pasasnak ítélik oda, aki gyakorlatilag semmit sem tett az ügy érdekében – csupán egy könyvet írt Donald Trump gondolkodásmódjáról. Hát, ez igazán sértő lenne a hazánkra nézve.

A világ vezetői hamarosan felfedezték, hogy Trumpot sokkal könnyebb békén hagyni, ha egy kis hízelgéssel próbálják meg elnyerni a kegyeit a Nobel-békedíj kapcsán. Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban büszkén felmutatta a jelölő levelet, míg az azeri elnök egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Trump méltán érdemli meg a díjat. Ezen kívül a pakisztáni kormány is bejelentette, hogy őt jelölték, ahogyan számos vezető politikus is a Trump-adminisztrációban.

Szeptemberben Trump nem mulasztotta el a lehetőséget, hogy az ENSZ Közgyűlésén kifejezze véleményét. Beszédében szerényen utalt arra, hogy idén már hét háborút sikerült megakadályoznia, így békét hozva a konfliktusban álló felek számára. "Egyébként, az elmúlt hónapokban végzett munkám miatt akár Nobel-békedíjat is nyerhettem volna" - fűzte hozzá az elnök. - "De számomra nem a díjak a fontosak, hanem az, hogy életeket tudjak megmenteni."

A bizottság elnöke is tisztában van a rájuk nehezedő nyomással, de hangsúlyozza, hogy minden évben több ezer levél, e-mail és kérés érkezik hozzájuk, amelyekben az emberek kifejezik, kinek lenne méltó a díjra. Ez folyamatos nyomásgyakorlást jelent. "A világ ránk figyel, az emberek véleményeket ütköztetnek, ami jótékony hatással van ránk, hiszen csak a párbeszéd révén érhetjük el a békét. Ugyanakkor nekünk meg kell őriznünk az erőnket és hűnek kell maradnunk az elveinkhez a döntéseink során."

A norvég média korábban arról számolt be, hogy az amerikai elnök telefonon kapcsolatba lépett Jens Stoltenberggel, a NATO volt főtitkárával, aki jelenleg Norvégia pénzügyminisztere, hogy támogassa a díj elnyerésére irányuló törekvéseit. Ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy Trump esetleg támadásokat intézhet-e az ország ellen, amennyiben végül nem kapja meg a kitüntetést. Ilyen forgatókönyv már korábban is előfordult: 2010-ben, amikor Liu Hsziao-po, a kínai emberi jogi aktivista részesült a békedíjban, a pekingi kormány annyira felháborodott, hogy leállította a diplomáciai kapcsolatokat Oslóval, és hat éven át érvényben tartotta a Norvégiával szembeni gazdasági szankciókat.

A The Guardian cikke szerint Trump esetében most aggodalomra ad okot, hogy ha nem ő kapja meg a kitüntetést, akkor visszatérhet a vámok emelésének stratégiájához, követelheti a NATO fokozott részvételét, és akár Norvégiát is ellenséges államként kezelheti. "Minden lehetőségre fel kell készülnünk" - mondta Kirsti Bergstø, a Szocialista Baloldali Párt elnöke. Különösen fontos ez, mivel a díj odaítéléséről már hétfőn döntést hoztak, még a gázai béketerv bejelentése előtt, és nem kizárt, hogy Trump erről nem is értesült.

"Az elnöknek vannak támogatói belföldön és külföldön is" - mondja Nina Graeger, a béke ügyével foglalkozó norvég kutatóintézet igazgatója. Majd hozzátette, olyan dolgokat sem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a második Trump-kormányzat hivatalba lépését követően szinte azonnal bejelentették Amerika kilépését számos fontos, nagy presztízsű nemzetközi szervezetből, mint például a WHO, de hátat fordítottak a Párizsi Klímaegyezménynek is.

Az sem mutatta a nemzetközi együttműködésre törekvési szándékát, amikor többször kijelentette, hogy Dániától leválasztva amerikai szövetségi államként látná szívesen Grönlandot, Kanadáról már nem is beszélve. Ugyanakkor tüntetések szétzavarása, a személyét bíráló újságírók, akadémikusok elleni fellépése sem éppen a béke irányába mutatnak.

Idén összesen 338 jelölés érkezett a norvég testülethez. Az elemző azonban hangsúlyozta, hogy amennyiben a héten elindul a gázai béketervek első fázisa, Trump elnök jövőre akár komoly esélyekkel pályázhat a győzelemre.

A Nobel-bizottság már említett szobájának falán négy olyan amerikai elnök képe található, akik korábban békedíjat kaptak, köztük a legfrissebb, Barack Obama portréja is. Az elismerést elnöksége első évében, mindössze néhány hónappal a hivatalba lépését követően ítélték oda neki, ami sokakat meglepett. Cikkünkben megvizsgáljuk a bizottság akkori döntését, amelynek kapcsán Thorbjoern Jagland, a norvég testület elnöke hangsúlyozta, hogy Obama díjazása mögött az állt, hogy támogassák őt a kitűzött céljai elérésében. Kiemelte azokat a lépéseit is, amelyek a nemzetközi intézményrendszerek megerősítésére és a nukleáris fegyverek leszerelésére irányultak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Obamának nem annyira a konkrét eredményei, hanem inkább a szándékai alapján ítélték oda ezt a rangos díjat.

Ez a lépés rettenetesen feldühítette Trumpot, aki egyik nyilatkozatában azt mondta, "bezzeg, ha Obamának hívnának, akkor 10 másodperc alatt megkaptam volna a Nobel-díjat". Viszont, ha az elnök idén nem nyer, de tudni szeretné, hogy kikkel volt még versenyben, pontosan kik jelölték őt és milyen vita zajlott a bizottsági döntést megelőzően, akkor bizony várnia kell. Ugyanis az erről szóló dokumentumokat 50 évre titkosítják.