Kettős bemutatóra készül a tengerrel borított Szentmargithegyi kőfejtő, ahol a természet és a művészet találkozásának különleges pillanatai várják a látogatókat.

Majdnem húsz méter magas hullámok csapkodnak az UNESCO által védett Szentmargithegyi kőfejtő falainál, ahol monumentális díszletek között ötezer fős közönség előtt debütált A bolygó hollandija. Ez a lenyűgöző előadás nem csupán a Burgenland tartomány nyári játékszezonjának ünnepélyes megnyitója volt, hanem az első Wagner-opera is, amelyet ezen a különleges helyszínen mutattak be.

A "Hollandit", Wagner negyedik operáját, amelyet 1843-ban mutattak be, a szerző legkedveltebb alkotásaként tartják számon, és máig folyamatosan szerepel a színpadi repertoáron. A két és fél órás előadást a bécsi rendező, Philipp M. Krenn állította színpadra, a szentmargitbányai kőfejtő lenyűgöző természeti környezete előtt.

A mű alapját egy XVII. századi tengerészlegenda képezi, amelyben az elátkozott tengerész hétévente csak egyszer léphet partra. Ekkor is újra vízre kell szállnia, míg nem rátalál arra a nőre, aki hűséges lesz hozzá egészen a sírig. Ezzel a fátummal kénytelen szembenézni, miközben dacol a tomboló viharokkal és a végtelen tengerrel. A zenemű gazdag érzelmekben: a harag és a kétségbeesés mellett ott van a vágyakozás, a romantika és a szerelem, mindez pedig egy csipetnyi humorral fűszerezve jelenik meg. Ez a romantikus alkotás az első Wagner-opera, amely előrevetíti a későbbi művek kulcsfontosságú elemeit, mint a vezérmotívumok, a megváltás tematikája, és a "Gesamtkunstwerk" koncepciója.

A szentmargitbányai kőfejtőt Momme Hinrichs díszlettervező alakította át hullámzó, korbácsoló tengerré, a fjordoknál szélszaggatta vörös vitorláival egy kísérteties hajó is kiköt, a magasban felállított világítótorony fényeit követve. A természet erejét, a norvég tenger viharait és a pusztító tűz lángjait Roland Horvath videoprojekcióinak segítségével jelenítik meg, a kőfejtőben felépített házakban játszódó jelenetekbe pedig egy operatőr kamerája által nyerhetünk bepillantást, az élő közvetítés képeit a sziklafalra vetítve követhetik a nézők - így válik az előadás olyan összművészeti alkotássá, amely teljesen harmonizál a muzsikával és a színpadi cselekvéssel.

Bár a díszlet a könnyedség illúzióját kelti, valójában súlya közel száz tonnára rúg. Az építkezés során felhasznált anyagok mennyisége is figyelemre méltó: összesen hat kilométernyi fa, hatezer-ötszáz négyzetméternyi felület, hatszáz köbméternyi hungarocell, valamint negyvenkét tonna acél került beépítésre. Ezt a hatalmas struktúrát körülbelül félmillió csavar tartja össze, míg a felületét mintegy hat tonna vakolat és festék borítja. A jelentős anyagfelhasználás azonban felelősséget is ró a készítőkre, ezért törekednek arra, hogy minden felhasznált anyagot – legyen az saját, vagy más produkciókban keletkezett – a jövőben újrahasznosítsanak.

Wagner lenyűgöző műveit kiemelkedő operaénekesek adják elő, akik a világ minden tájáról érkeznek: grúz, amerikai, dél-afrikai, norvég, német és horvát tehetségek lépnek színpadra. Ezen művészek már korábban is lenyűgözték a berlini Deutsche Oper, a Prágai Nemzeti Színház, a New York-i Metropolitan és a bolognai Teatro Comunale közönségét. A Wagner-operák előadásában tapasztalt és fiatal tehetségekből álló nemzetközi csapatot Patrick Lange karmester irányítja. Az operaelőadások rezidens zenekara, a Piedra Fesztiválzenekar, ezúttal is a magyar muzsikusokból áll, ahogyan az előző években is.

Az előadás a nyári hétvégéken, egészen augusztus 23-ig összesen 24 alkalommal kerül megrendezésre.

Közben már a jövő évi program is összeállt: 2026-ban a szentmargitbányai kőfejtőben több mint egy évtized után Puccini Tosca című operáját tűzik majd műsorra.