A lengyelországi események kellemetlen pillanatokat okozhatnak Orbán Viktor számára.
A magyar soros elnökség után a stafétát Lengyelország veszi át, ami izgalmas kihívásokat hozhat. A lengyel vezetés hagyományos prioritásai ugyanis jelentősen eltérhetnek a magyar kormány elképzeléseitől, ami feszültségeket eredményezhet a két ország között.
A Szabad Európa elemzésében részletesebben is megvizsgálta, hogy mit hozhat a lengyel soros elnökség, amely ráadásul merően más helyzetből indul majd, mint a magyar, hiszen míg Orbán Viktorék akkor vették át a kormányrudat, amikor az előző ciklus véget ért, Varsóhoz akkor kerül a kormány, amikor az újonnan felálló uniós intézmények megkezdik az érdemi munkát.
A portál hangsúlyozta, szembetűnő különbség lesz emellett, hogy a két ország és a két vezető jelenlegi státusza között mutatkozik az Európai Unióban. Miközben Magyarország számos szempontból az EU partvonalára szorult, és egyesek már az unió normális működésének gátját látják benne, addig Lengyelország Donald Tusk alatt éppen most tért vissza az EU fősodrába.
Donald Tusk, a cikk alapján, Varsó féléves elnökségét egy kiemelkedő cél köré kívánja építeni: a biztonságra, amelyet a lehető legszélesebb értelemben és hét különböző dimenzióban kíván megvalósítani. Ezek közé tartozik a kül- és belbiztonság, az információs biztonság, a gazdasági stabilitás, az energiaellátás biztonsága, az élelmiszerbiztonság, valamint az egészségügyi védelem. De vajon milyen hatásokkal járhat mindez Magyarország számára?
Varsó vezetése alatt várhatóan a város élére áll minden olyan kezdeményezésnek, amely az EU-ba irányuló orosz energiaimport teljes leállítását célozza meg. Az EU-n belül már felmerültek olyan javaslatok is, hogy a kontinensnek 2027-ig le kellene mondania minden, Oroszországból származó energiaforrásról, beleértve az atomenergiát is. Első pillantásra ez a terv merésznek és nehezen megvalósíthatónak tűnik, de ha megvalósul, jelentős kihívás elé állíthatja a magyar kormányt, amely a háború óta egyre inkább függ az orosz gáz- és olajellátástól.
A Szabad Európa hírei szerint Lengyelország a saját tapasztalataira és szakértelmére támaszkodva kívánja alakítani a jogállami diskurzust az elkövetkező félévben. Kiemelt figyelmet szentelnek a civil szervezetek és a média szerepének, amelyek kulcsszereplők a jogállam megőrzésében. A lengyel nagykövet a Szabad Európának elmondta, hogy várhatóan egy meghallgatásra is sor kerül a Magyarországgal szemben folyamatban lévő, 7. cikk szerinti eljárás kapcsán.
A közös agrárpolitika és a kohéziós politika kiemelése mellett a migrációs kérdések azok a területek, ahol Budapest és Varsó álláspontja meglepően közel áll egymáshoz, különösen a lengyel elnökség szempontjából. Mindkét ország elutasította a menekültügyi és migrációs paktumot, annak ellenére, hogy a lengyel érvelés főként arra összpontosít, hogy a paktum már részben elavult. Szerintük ugyanis nem reagál megfelelően a mai kihívásokra, például arra, hogy a migránsokat fegyverként használják az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határain.
