Csernobil árnyékában újjászülető földek: akár 20 000 hektárnyi terület is újra művelhetővé válhat - Üdvözlet Magyarország!
Majdnem négy évtizeddel a történelem egyik legtragikusabb nukleáris balesete után egy új lehetőség bontogathatja szárnyait: a szakértők szerint a Csernobil körüli elhagyott mezőgazdasági földek egy része már biztonságosan újra hasznosítható. Elképzelhető, hogy akár 20 000 hektárnyi terület visszakerülhet a gazdasági ciklusba - természetesen szigorú ellenőrzés mellett.
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű egyik reaktora kontrollálhatatlanná vált, végül pedig felrobbant. A baleset következtében a levegőbe került hatalmas mennyiségű radioaktív anyag súlyosan szennyezte a talajt, a vízforrásokat és a növényzetet, így az érintett területek hosszú évekre lakhatatlanná váltak – számol be róla az IFLS.
A radioaktív anyagok közül kiemelkedően veszélyesnek bizonyult a cézium-137, amely 30 év alatt feleződik, valamint a könnyen a növényekbe beszivárgó stroncium-90. Ezek az elemek jelentős akadályt jelentettek a térség újbóli hasznosításában. A szovjet hatóságok ezért egy 4200 négyzetkilométeres tiltott zónát alakítottak ki, továbbá létrehoztak egy 2000 négyzetkilométeres "Kötelező Áttelepítési Zónát". Ez utóbbi terület soha nem volt teljesen elhagyva, ám a földhasználat itt szigorú korlátozások alá esett.
Brit és ukrán tudósok a közelmúltban újra megvizsgálták a csernobili térség földjeit. A talajminták és a gamma-sugárzás mérése alapján arra jutottak, hogy a mezőgazdasági munkások sugárterhelése nemcsak hogy a hivatalos határértékek alatt marad, de alacsonyabb, mint amit a világ más tájain a természetes háttérsugárzás során elszenvednénk.
A kutatók egy 100 hektáros próbagazdaságot hoztak létre a Zsitomir régióban, ahol alapvető élelmiszernövényeket - például burgonyát, gabonát, kukoricát és napraforgót - termesztettek. Egy egyszerű, de megbízható módszert fejlesztettek ki annak mérésére, hogy mennyi radioaktív anyagot szívnak fel ezek a növények a talajból. Az eredmények alapján úgy vélik, hogy akár 20 000 hektár is biztonságosan művelhető lenne a korábban veszélyes zónában.
Bár számos növény biztonságosan termeszthető, bizonyos fajták, mint például a hüvelyesek – például a bab, borsó és lencse – esetében érdemes óvatosnak lenni. Ezek a növények hajlamosak arra, hogy jelentős mennyiségben felhalmozzanak bizonyos radioaktív izotópokat, ezért a termesztésük jelenleg nem ajánlott.
A kutatás szerzői korábban már részt vettek egy különleges projektben, amely a helyi növényekből és vízből készített vodkát, a figyelemfelkeltő ATOMIK névre keresztelt italt célozta meg. Ennek a kezdeményezésnek az volt a célja, hogy bizonyítékot nyújtson arra, hogy a megfelelő ellenőrzési intézkedések mellett ezek a területek újra biztonságosan hasznosíthatók. Az ATOMIK vodka teljesen ártalmatlan, és állítólag kifejezetten remekül passzol egy martinihoz is.
A csernobili tragédia öröksége még mindig érezhető, de a legújabb kutatások új irányokat mutatnak a fenntartható fejlődés felé. Az ukrán mezőgazdaság számára ez nem csupán gazdasági előnyöket jelenthet, hanem társadalmi szempontból is óriási jelentőséggel bír. Az elhagyott vidéki területek újraélesztésével munkahelyek jöhetnek létre, melyek új reményt adhatnak a helyi közösségeknek. Mindez csakis tudományos alapokon, felelősségteljes gazdálkodással és a környezet védelmére való tekintettel valósulhat meg.
Íme néhány cikk, amelyeket érdemes felfedezni:
