Egy új időszak küszöbén állunk, amely radikálisan megváltoztatja a munka világát Magyarországon.

Jelentős átalakuláson megy keresztül a magyar munkaerőpiac, amit a népszámlálási adatok is alátámasztanak. A foglalkoztatottság közel 20 százalékkal bővült 2011-2022 között, miközben a munkanélküliek száma a felére csökkent - olvasható le a KSH új, interaktív felületéről, ami a munkaerőpiaccal foglalkozik. Ugyanakkor bőven vannak kihívások és egyenlőtlenségek is az országon belül, ráadásul az automatizálható feladatokat végzők iránt egyre kevesebb igény mutatkozik, miközben a cégek kapkodnak a magasan képzett munkavállalók után.

A népszámlálási statisztikák alapján 2022-ben Magyarországon körülbelül 4,7 millió ember dolgozott, és közülük a döntő többség, a foglalkoztatottak 96%-a aktív korú, azaz 15 és 61 év közötti volt. Érdekes módon, közel 200 ezer munkavállaló a 65 éves vagy annál idősebb korosztályhoz tartozott, ami azt mutatja, hogy a munkaerőpiac egyre inkább nyitott a tapasztaltabb munkavállalók előtt is.

A 2022-es év során az aktív korú népesség foglalkoztatási rátája majdnem elérte a 73 százalékot.

A legnagyobb növekedés azokon a településeken történt, ahol korábban jelentősebb munkaerő-tartalék állt rendelkezésre, különösen Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon. Tehát az alacsonyabb foglalkoztatási rátákkal rendelkező térségekben a munkaerőpiaci felzárkózás lendületet vett a két népszámlálás közti időszakban (2011-2022).

A térségek munkaerőpiaci potenciáljának kiaknázása továbbra is kulcsfontosságú feladat. Különösen fontos ez az idősödő társadalom miatt, hiszen a munkaerőhiány egyre nagyobb akadályt jelenthet a termelési folyamatok számára.

- mutatott rá az adatokat elemezve Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője.

A területi eltérések szembetűnőek: a népszámlálási statisztikák szerint a legmagasabb foglalkoztatási arányt a főváros és annak agglomerációja mellett a megyei jogú városokban, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl térségében tapasztalták.

Ezzel ellentétben az ország északkeleti és délnyugati részein, különösen az aprófalvas településeken, a foglalkoztatottsági mutatók a legalacsonyabbak. Kiemelkedően alacsony értékeket mutat az Ózdi járás (58,9%), a Kunhegyesi járás (58,2%) és az Encsi járás (57,4%). Az Oeconomus interaktív ábrája részletesen szemlélteti ezeket az adatokat.

A foglalkoztatás növekedésével együtt 2011 és 2022 között a munkanélküliek száma 334 ezer fővel, tehát 59 százalékkal csökkent. A 2022-es népszámláláskor a munkanélküliek száma már csak 237 ezer főt tett ki, ami az aktív korú népesség 3,7 százalékának felel meg.

Magas volt a munkanélküliek aránya Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúl főként határ menti településein, továbbá néhány, belső perifériának tekinthető térségben, például a Tisza-tó környékén

Erdélyi Dóra rámutatott, hogy míg az országos átlaghoz képest a települések 45%-ában alacsonyabb munkanélküliségi rátákat regisztráltak, 55 településen a népszámlálás időpontjában egyáltalán nem voltak munkanélküliek.

A Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl kedvező helyzetben lévő települései összefonódtak, létrehozva ezzel egy összefüggő térséget. Azonban a munkanélküliség csökkenése nem volt egységesen érezhető a területen, hiszen több mint 200 településen a munkanélküliek aránya nem csökkent, sőt, egyes helyeken még növekedett is.

A munkaerőpiaci szerkezetet vizsgálva kiderül, hogy a foglalkoztatottak több mint kétharmada a szolgáltatási ágazatokban dolgozott 2022-ben. Az ipari és építőipari foglalkoztatottak száma 1,3 millió fő volt, amely az összes foglalkoztatott 28 százalékát tette ki.

Az ipari szektor munkavállalói elsősorban a jelentősebb ipari központokban és azok környékén találhatók, mint például Győr, Kecskemét, valamint a Hatvan-Jászberény térsége.

Erdélyi hangsúlyozta, hogy a 3,2 millió fős szolgáltatási szektor a foglalkoztatottak legnagyobb csoportját képezi, hiszen 2022-ben a teljes munkaerő 68 százalékát foglalta magában. Ez a szektor különösen jelentős szerepet játszik Budapest és vonzáskörzete, valamint a megyei jogú városok gazdasági életében. Továbbá, olyan üdülőhelyeken, mint a Balaton környéke, Gyula vagy Hajdúszoboszló, a turizmus és a szolgáltatások kulcsszerepet töltenek be a helyi gazdaság fejlődésében.

Ezzel ellentétben a mezőgazdasági foglalkoztatás 175 ezer embert érintett, ami az összes aktív munkaerő 3,7 százalékát teszi ki. Különösen az alföldi régiókban őrizte meg jelentős szerepét.

A modern technológiák elterjedésének hatására a munkaerőpiac kereslete Magyarországon is jelentős változásokon ment keresztül.

A figyelem középpontjába kerültek a magas szakképzettséget igénylő és alacsony munkaerőköltséggel járó egyszerűbb munkák, míg az automatizálható feladatokat ellátó szakemberek iránti kereslet folyamatosan csökken.

- magyarázta Erdélyi. Ezáltal 2011 és 2022 között nőtt a magas szintű szakértelmet igénylő munkakörökben dolgozók, valamint az egyszerű fizikai foglakozásúak aránya, ezzel szemben a rutinszerű ipari, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúaké mérséklődött.

Az ország keleti és déli régióiban új ipari fejlesztések járulhatnak hozzá a munkahelyek számának bővüléséhez.

Erdélyi rávilágított a regionális különbségek hátterére is. Ezek közé tartozik, hogy a munkaerő-kínálat sok esetben nem felel meg a munkáltatói igényeknek.

Az országon belüli munkaerő-mobilitás korlátozott, amit anyagi nehézségek, lakhatási problémák és családi kötöttségek is akadályozhatnak. Emellett egyes térségekben, például Nógrád és Baranya vármegyében a közfoglalkoztatás visszaszorulását nem tudta ellensúlyozni az elsődleges munkaerőpiaci kereslet, azaz nem tudtak magyar cégeknél, szervezeteknél elhelyezkedni.

A szakértő több elemzésében, amelyek az Index oldalain jelentek meg, hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac átalakulása még messze nem ért véget. A technológiai innovációk és az automatizálás újabb jelentős változásokat idézhetnek elő a foglalkoztatási struktúrában.

A modern technológiák terjedése jelentős változásokat hozott a munkaerőpiacon Magyarországon is. Az új környezetben a hangsúly a magasan képzett szakemberek iránti keresletre helyeződött, miközben az alacsonyabb munkaerőköltséggel járó, egyszerűbb feladatok is előtérbe kerültek. Ezzel szemben a könnyen automatizálható munkakörök iránti igény folyamatosan csökken, ami új kihívások elé állítja a munkaerőt.

A regionális eltérések mérséklése és a munkaerő-kapacitások hatékonyabb kihasználása továbbra is fontos prioritás marad, különös figyelmet fordítva az idősödő társadalom által támasztott kihívásokra. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb, 2024 novemberi foglalkoztatási statisztikáiról bővebb információt itt találhat.