Itt találhatók a várható trendek: mire számíthatnak az állattartók 2025-ben - Agrárszektor.

A takarmányozás körülményei jelentős fejlődésen mentek keresztül, amit a belföldi takarmányeladások növekedése is visszatükröz. A jövő azonban kérdéseket vet fel a kedvező trendek fenntarthatóságával kapcsolatban, valamint arról, hogy milyen irányt vehet a takarmányipar gazdálkodási környezete. A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencia keretében zajló kerekasztal-beszélgetés során a szakértők elemezték, hogy a 2025-ös előrejelzések alapján az állattartók milyen új tendenciákra számíthatnak, miközben a vidékfejlesztési források révén új beruházási lehetőségek is kibontakozhatnak. Az innovatív technológiák és új receptúrák bevezetése hozzájárulhat a takarmányfelhasználás hatékonyságának növeléséhez az állattenyésztők számára.

Kulik Zoltán a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az előadás során kiemelte Afrika népességének drámai növekedését és globális gazdasági hatásait. Míg a világ népessége várhatóan 2060-70 környékén tetőzik 9,7 milliárd fővel, Afrika népessége ekkorra meghaladja Ázsiáét, és 2100-ra a világ lakosságának fele afrikai lesz. Ennek egyik oka, hogy Afrikában a medián életkor mindössze 19 év, szemben a fejlett országok 40 év feletti értékeivel. Az afrikai mezőgazdasági termelés és élelmezés kihívásai jelentős különbségeket mutatnak a fejlett országokhoz képest: míg az európai egy főre jutó éves takarmányfelhasználás 340 kg, Afrikában csupán 42 kg, ami alacsony hús- és tejtermelést eredményez.

Kulik Zoltán véleménye szerint a jelenlegi különbségek hatalmas lehetőségeket és kockázatokat rejtenek az élelmiszeripar, valamint a globális gazdaság számára, különösen a növekvő takarmány- és élelmiszerigények kontextusában. Magyarország esetében a kukorica termelése jelentősen elmarad a kitűzött 8-9 millió tonnás céltól. Ezt részben az időjárási szélsőségek és a toxinok terméscsökkentő hatása magyarázza, amelyek akár 30%-os termeléscsökkenést is eredményezhetnek. Továbbá, az emelkedő inputköltségek és a globális piac instabilitása is súlyosan megnehezíti a mezőgazdaság helyzetét. Ennek ellenére elengedhetetlen, hogy a termelést fenntartsuk az élelmiszer-ellátás biztonságának érdekében.

A keleti nyitás és a közép-ázsiai takarmányiparba történő befektetés jegyében az UBM vezérigazgatója, Horváth Péterkiemelte, hogy Kazahsztán hatalmas lehetőségeket rejt a mezőgazdaság és az agráripar számára. Mint mondta, a kazah piac méretei lenyűgözőek:

Csak az orosz-kazah határ több mint 7000 kilométer hosszú, ami Európa és Amerika méreteivel vetekszik.

Kazahsztán népessége dinamikus növekedésen megy keresztül, ami kedvező előjelei a gazdaság és a fogyasztás folyamatos expanziójának. A helyi kormányzati célkitűzések között kiemelten szerepel a mezőgazdaság fejlesztése, amelyhez az UBM a premix- és takarmánygyártás modernizálásával kíván hozzájárulni. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az UBM három különböző régióban, összesen négy új üzem létrehozásával tervezi a kazahsztáni piacra való belépést, körülbelül 60-62 millió dolláros beruházással. Reményeik szerint a kazahsztáni befektetések révén három-öt éven belül jelentős márkává válhatnak a térségben, ezzel tovább erősítve Magyarország pozícióját a közép-ázsiai mezőgazdasági piacon.

Szebeni Dániel, a Cargill üzletfejlesztési vezetője lenyűgöző előadásában egy új, fenntartható takarmányozási jövőképet vázolt fel. Ebben a jövőben a mikrobiom és a természetes hozamfokozók kulcsszerepet játszanak. Dániel hangsúlyozta, hogy a céljuk a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, miközben megőrizzük a környezet védelmét. Olyan innovatív megoldásokat keresnek, amelyek csökkentik a gyógyszerek és antibiotikumok alkalmazását, ezzel is elősegítve a fenntartható állattenyésztést.

Az élet titkai a bélrendszer mélyén rejtőznek.

A bélrendszerben élő mikroközösségek, azaz a mikrobiom kiemelkedő jelentőséggel bír az állatok egészségének és termelőképességének megőrzésében – hangsúlyozta. A kutatás-fejlesztési kezdeményezéseket globális központok együttműködése támogatja, melyek Észak-Amerikától Kínán át egészen Európáig terjednek, céljuk pedig a fajspecifikus és genetikailag optimalizált takarmányozási megoldások kidolgozása. A mikrobiom-alapú takarmányozás nem csupán a kiegészítők világáról szól, hanem a tápanyagok közötti szinergikus hatások kiaknázásáról is, amelyek hozzájárulnak az állatok jólétének és termelési hatékonyságának maximális növeléséhez.

A cél tehát nem csupán a versengés, hanem egy fenntartható, közös jövő megteremtése a takarmányozási iparban.

Az állatlétszám alakulása rendkívül lényeges tényező az állattenyésztési szektor jövőjének szempontjából, és a kedvező irányzatok reménykedésre adnak lehetőséget - fogalmazott Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője.

Örömteli számunkra, hogy Magyarországon az állatlétszám növekedik

- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a fejlemény kedvező üzenetet hordoz mind az iparág, mind pedig az ország jövője szempontjából. A szakember rámutatott, hogy a takarmánykeverő üzemek száma világszerte csökken, így Magyarországon is, ám a meglévő üzemek kapacitása folyamatosan bővül, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb üzem is képes legyen nagyobb mennyiséget előállítani. Nyugat-Európában már tapasztalható egy jelentős hatékonyságnövekedés, amely jó példaként szolgálhat Magyarország számára is. A fejlődés lehetősége adott, és az innováció, valamint a kapacitások optimális kihasználása hozzájárulhat a versenyképesség fokozásához - fejtette ki véleményét.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a szója termőterülete Magyarországon már meghaladja a 111 ezer hektárt, ami figyelemre méltó, 91%-os növekedést jelent. Ezzel a növekvő tendenciával a szója egyre inkább a termelők kedvencévé válik.

Célunk, hogy ne kényszerből, hanem meggyőződésből válasszák a gazdák a szóját

- hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a helyben termesztett és feldolgozott szója nem csupán a gazdálkodók, hanem az egész ország érdekeit is szolgálja. A szója jövedelmezősége figyelemre méltó: az előző év során a termelők hektáronként átlagosan 100 ezer forint nyereséget realizáltak, ami kedvezőbb eredmény, mint a kukorica vagy a napraforgó esetében. Bár a vetésterület az országos átlaghoz viszonyítva még viszonylag alacsony (2,6%), a szomszédos országokkal összevetve bővítési lehetőségek állnak rendelkezésre. A szakértő kifejtette, hogy a cél a stabilitás fenntartása, valamint az, hogy a gazdálkodók továbbra is sikeresen tudjanak szóját termeszteni, még akkor is, ha az időjárás viszontagságai és az inputköltségek jelentős kihívásokat jelentenek.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a magyar kukoricatermelés előtt ma komoly megpróbáltatások állnak, különösen a toxinokkal kapcsolatos nehézségek és az időjárás változékonysága miatt, amelyek az utóbbi években egyre égetőbbé váltak.

Nyíltan kell szólnunk arról, hogy a helyzet sokkal súlyosabb, mint amilyen két évvel ezelőtt volt.

- Emelte ki, és hozzátette, hogy a hazai kukoricatermelés során évente körülbelül 5 millió tonna mennyiség kezelésére van szükség. A takarmányipar évente hozzávetőlegesen 1,4 millió tonna kukoricát használ fel, azonban az árak és a minőségi problémák miatt a receptúrákban egyre inkább a takarmánybúza és árpa helyettesítésére van szükség. Az árak az utóbbi időszakban stabilizálódtak, és jelenleg körülbelül 80 forint körüli szinten mozognak, de ez csupán átmeneti megoldásnak tűnik. Az import kukorica, mely Lengyelországból és Romániából érkezik, szintén hatással van a hazai piacra, ugyanakkor a toxikus készletek kezelése és a termelők helyzete további komoly kihívások elé állítják a szektort. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a jövőben a termelők és feldolgozók hatékonyabb együttműködése révén biztosítsák a biztonságos készletek fenntartását.

Arra a kérdésre, hogy a kelet-európai, valamint a nyugat-európai állattenyésztés visszaszorulása mellett, mik azok a kutatás-fejlesztési irányok, amelyekre a sertés-, tejelő marha és baromfiágazatokban figyelni kell, Szebeni Dániel a Cargill üzeltfejlesztési vezetője úgy fogalmazott:

A kutatás-fejlesztési központok Nyugat-Európában helyezkednek el, és ezekből a központokból irányul a figyelem a közép-kelet-európai piacokra, ahol Lengyelország kiemelkedő szerepet játszik. Noha a lengyel gazdaság mérete és fejlődöttsége Magyarországot megelőzi, fontos, hogy ne feledkezzünk meg a hazai eredményekről sem. A helyi sajátosságok figyelembevételével indítanak programokat, például a baromfiágazat területén, és tervezik, hogy ezek a kezdeményezések más állatfajtákra is kiterjedjenek a jövőben.

- mondta el a szakember.

Zsjak Zoltán, a Sinte Group ügyvezetője és alapítója hangsúlyozta, hogy a technológiai innovációk iránti kereslet folyamatosan növekszik, azonban a megvalósítás ütemét jelentősen lassítja a támogatási döntésekre való várakozás. Az önerős beruházások aránya csupán 10-20%-ra tehető, ami azt jelzi, hogy a termelők 60-70%-a kizárólag támogatás elnyerése esetén mer nekiállni a fejlesztéseknek.

A 2021-es pályázati ciklus tanulságai alapján úgy véljük, hogy a támogatások beérkezésekor az ágazat túlzottan leterhelté válhat, és ez kapacitáshiányhoz vezethet.

- mondta. A jelenlegi, instabil környezetben a termelők fejlesztési szándéka megvan, ám a konkrét intézkedések csak lassan kezdenek megvalósulni. Az emelkedő költségek és a beszállítók árainak növekedése tovább nehezítik a helyzetet. A fókuszban a hatékonyság növelése, a tárolókapacitások fejlesztése és az önálló forrásgyártás áll, hogy a piac kiszámíthatatlanságaira gyorsabban tudjanak válaszolni.