Hangulatjavító kölcsön - ez nem lesz a motorja a beruházások fellendítésének.

Valószínű, hogy jelentős érdeklődés övezi majd a kedvezményes feltételekkel elérhető kisvállalkozói hitelt, amelyet Orbán Viktor a hétvégén ismertett. Ugyanakkor komoly kérdés, hogy a felvett pénzösszegből mennyi jut el a reálgazdaság területére, és mennyi kerül az értékpapírok vagy az ingatlanpiac körforgásába.

Szombaton Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Nagy Elekkel közösen bejelentette, hogy a hazai kisvállalkozások számára lehetőség nyílik legfeljebb 150 millió forint összegű hitel felvételére, amelynek kamata fixen 3 százalék lesz. Ez a lépés a vállalkozások támogatását célozza, és a gazdasági növekedés serkentését szolgálja.

A látszólag nagyívű bejelentés valójában csak finomhangolása a Széchenyi Kártya Program keretén belül eddig is élő hitelnek, hiszen a kkv-knak nyújtott fix 3 százalékos lehetőség egy ideje létezik. A bejelentés alapján a nagy újdonság az, hogy a hitel szabadfelhasználású lesz, vagyis a vállalkozások nem csak célhoz kötötten használhatják a felvett hitelt. Emiatt nagy valószínűséggel növekedni fog a program népszerűsége, másrészt viszont pont azokat a gazdaságpolitikai célokat, amely miatt életre hívták eredetileg, várhatóan nem fogja betölteni.

A hazai kis- és középvállalkozások számára már egy ideje elérhetőek voltak a kedvező kamatkondíciókkal járó beruházási hitelek, amelyek pozitív hatással voltak a piaci aktivitásra. Most viszont egy új lehetőség bontakozik ki, hiszen a likviditási hitelek eddigi 4,5 százalékos kamata 3 százalékra csökken. Fontos megjegyezni, hogy a likviditási hitelek esetében a jól bevált konstrukciók, mint a Széchenyi Kártya MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ folyószámlahitelek, valamint a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ továbbra is elérhetőek maradnak, és ezeken belül valósul meg a kedvezményes kamatozás.

Ez a lehetőség valószínűleg sok vállalkozó számára vonzó lehet, azonban fontos megjegyezni, hogy az a tény, hogy ezt a támogatást forgóeszközök finanszírozására lehet felhasználni (elméletileg), csökkentheti a makrogazdasági hatását. Emellett érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktort megelőzve, a múlt héten Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már arról beszélt, hogy jövőre akár két számjegyű minimálbéremelés is várható. Ez sok vállalkozásnak komolyabb terhet jelenthet, mint amekkora előnyt a hitelkondíciók módosítása nyújtani tud.

Azt is érdemes szóba hozni, hogy a 3 százalékos kamatteher ugyan jóval kedvezőbb, mintha piaci kamatozás mellett adósodnának el, a gazdasági kilátások miatt sok cég eleve nem akar beruházni, és akik eladósodnak, azok is igyekeznek ezt kedvezményes konstrukció keretében megtenni. Ezt jelzi, hogy míg az előző év utolsó negyedévében 18 százalékos volt a támogatott hitelek aránya, addig a második negyedévre ez már 32 százalékra ugrott. Más kérdés, hogy 2020-ban és 2021 elején ez az arány még 50-70 százalék között volt.

A hitelpiacon történtek egyébként összecsengenek a magyar gazdaságban tapasztalható folyamatokkal. Az első félév gyenge gazdasági teljesítménye és összességében kismértékű visszaesése, illetve a beruházások további zuhanása óvatossá teszi a cégeket, és - ahogy az a fenti ábrán is látszik - a korábbi kedvező időszakokkal összevetve kevesebb kkv-t sarkal arra, hogy eladósodva fejlesszen. A tapasztalatok szerint elsősorban a kedvezményes lehetőségek vonzóak, így a Széchényi Kártyaprogram mellett a Demján Sándor gazdaságfejlesztési program, amely keretében nemcsak támogatott hitellehetőség, de tőkeprogram is rendelkezésre áll.

Ahogy már korábban is utaltunk rá, az első félév gazdasági teljesítménye igazán aggasztóan alakult, és a Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a második félévben sem várható jelentős javulás. A jegybank csupán egy kicsivel több mint fél százalékos növekedéssel kalkulál, míg a kormány, miután több előrejelzést is módosított, még mindig az 1 százalékos GDP-bővülés mellett áll ki. Ezt Orbán Viktor is megerősítette a szombati sajtótájékoztatón, amikor kérdéseinkre válaszolt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a növekedés nem elegendő ahhoz, hogy valódi élénkülést hozzon, és jelentős mértékben felpörgesse a kis- és középvállalkozások forgalmát.

A magyar kisvállalkozások, amelyek egy nagyobb hazai vagy nemzetközi ipari cégekkel állnak kapcsolatban, nem lehetnek túlságosan bizakodóak. Az iparág továbbra is komoly nehézségekkel küzd, és a legfrissebb keddi statisztikák is azt mutatják, hogy a helyzet tovább romlik. A lejtmenet már 2023 januárja óta tart, ami aggasztó jelenség a gazdaság számára.

A beszállítói láncokban érdekelt vállalatok jövője nem csupán bizonytalan, hanem a hazai fogyasztókat kiszolgáló cégeké is hasonló sorsra jutott. Habár a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt másfél évben növekedett, ez a fejlődés a bérek emelkedéséhez viszonyítva meglehetősen mérsékeltnek mondható.

A mérsékelt kereslettel szemben viszont a magyar vállalkozóknak szembe kell nézniük az utóbbi másfél év jelentős reálbér-növekedésével és a magasban ragadt energiaköltségekkel is, hiszen az állam (illetve a költségvetést "kisegítő" MVM) gyakorlatilag a magyarországi vállalkozásokkal fizetteti meg az olcsóbb lakossági rezsidíjat.

Nem meglepő, hogy a bankárok véleménye szerint a fejlesztési célú forrást kereső vállalkozások száma nem fog jelentősen növekedni. Eddig is rendelkezésre álltak számukra kedvezményes hitelkonstrukciók, így valószínű, hogy az eddig is aktív vállalkozók továbbra is kihasználják ezeket. Ugyanakkor a szabadon felhasználható kedvezményes hitel új lehetőségeket nyithat meg a vállalkozók előtt, aminek következtében a gazdasági politikai hatása kérdéses lehet. Rövid távon viszont ez a lépés a vállalkozói hangulat javítására mindenképpen kedvező hatással bírhat.

Önmagában a lakossági állampapírok hozama és a kamat közötti különbség is arbitrázsra csábíthat, hiszen ez egy 10 millió forintos hitelnél évi 400 ezer forint (kockázatmentes) nyereséget biztosít. De az sem kizárt, hogy lesznek kockázatvállalóbbak, akik ilyen módon teremtik elő az önrészt egy ingatlanvásárláshoz. A közelmúltban indított 3 százalékos Otthon Start hitelkonstrukció ugyanis nem zárja ki, hogy a vásárló kiadja a megszerzett ingatlant. Lakáskiadás esetén pedig a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy ebben a konstrukcióban a bérleti díj a harmadik évtől már fedezi a hitelköltségeket, így az új lakáshitel a befektetési vásárlások számára különösen kedvező. A vállalkozói hitellel kombinálva persze a projekt később lenne önfinanszírozó, de nem lenne meglepő, ha egyes vállalkozók ilyen célra használnák a kedvezményes forrást.