A szakmai szervezetek egyre hangosabban fejezik ki elégedetlenségüket, mivel az új erdészeti törvénykönyv számos hiányossággal és problémával küzd.

Az új erdészeti törvénykönyv számos értelmezési lehetőséget nyújt, ami sajnos visszaélésekhez is vezethet. A törvény általában véve bonyolultnak mondható, sok cikkelye ellentmondásos, és bizonyos esetekben alkalmazása is nehézkes - hangzott el egy nemrégiben megrendezett szakmai konferencián.

Sepsiszentgyörgyön megszervezett országos konferenciára hívta tagságát az Erdőkitermelők és Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége (ASFOR), hogy megtárgyalják, mely pontokon szükséges változtatni az alig egy hónapja érvénybe lépett új erdészeti törvénykönyvön. A pénteki konferencián az érintettek - fakitermelők, erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok - közül mintegy hetvenen voltak jelen.

A januártól életbe lépő új erdészeti törvénykönyv valóban tartalmaz néhány olyan újdonságot, amelyet az RMDSZ is pozitívan értékelt. Ugyanakkor Ciprian Muscă, az ASFOR elnöke a Székelyhon számára tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a jogszabály egészében véve kaotikus és bonyolult. Számos cikkelye ellentmondásos, és egyes esetekben alkalmazhatatlan, ami különféle értelmezésekhez, sőt visszaélésekhez is vezethet. Az elnök véleménye szerint egy normális országban elvárható lenne, hogy a törvényalkotók foglalkozzanak a jelzett hibákkal, és ennek megfelelően finomítsák a jogszabályokat.

"Elengedhetetlen, hogy ez a szektor, amelyben 70 ezer munkavállaló tevékenykedik, és amely a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,5%-át képviseli, hatékonyan működjön. Különösen fontos ez a hegyvidéki területeken, ahol a megélhetési lehetőségek korlátozottabbak."

A rendezvényen Adrian Crețu, az Erdőtulajdonosok Országos Szövetségének (APP) elnöke keményen fogalmazott. "Romániában a politikusok nem tudnak törvényeket alkotni. Túlzásba viszik az erdővédelmet, sokszor egyes érdekeket kiszolgáló civilszervezetek befolyásolják őket. Ennek az lett az eredménye, hogy ma a fa ára magasabb, mint az európai piacokon. Továbbá 3-4 hónapba is beletelhet, amíg a kitermelt fát áruba bocsáthatják; a költségek nagyok, az ágazat ezért nem versenyképes" - sorolta.

A sepsiszentgyörgyi konferencián elhangzottak szerint a törvény végső verziója merőben eltér attól a koherens elképzeléstől, amelyet a brassói és szucsávai (Suceava) erdészeti egyetemek, valamint a Marin Drăcea Erdészeti Kutatóintézet szakértői együttesen kidolgoztak. A politikai döntéshozók keze alatt az eredeti koncepció teljesen átalakult.

Porzsolt Levente, a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének (APAPET) társelnöke, a konferencia társzervezője maga is dolgozott a törvénytervezeten, míg Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt. Ő is igen elégedetlen a törvény végső formájával, mely szerinte nem igazodik eléggé a fával dolgozók igényeihez.

Nem is kellett volna siettetni annak elfogadását a választások előtt - foglalt állást -, mert olyankor a politikusok nem mernek bátor döntéseket hozni, inkább populista megközelítést alkalmaznak. Ráadásul nincsenek arra felkészülve - akárcsak a szakma, hangzott el -, hogy egyszerűsítsék az ügymenetet, inkább újabb és újabb (más törvényekben már leszabályozott) tevékenységeket szabályoznak, így lett a tervezet 130 cikkelyéből 166. Nem is lesz jobb a törvénykönyv, ha nem sikerül a különböző szakmai szövetségeknek hallatni a hangjukat - vélekedett az APAPET társelnöke.

Különösen kritikus megjegyzéseket fűzött a jogszabály egy olyan eleméhez, amely a magánszférában is beemelte az összeférhetetlenség fogalmát. Emellett hevesen ellenállt annak az előírásnak, amely szerint egy magánerdészet vezetőjének ötévente kötelező újra vizsgáznia. Véleménye szerint ezt a szabályozást inkább az állami szektorban, a köztisztviselők körében lenne érdemes alkalmazni, hiszen jelenleg az a helyzet, hogy "ha valaki nem követ el súlyos hibát, egész élete végéig élvezheti a vezetői pozícióval járó előnyöket, anélkül hogy bárki értékelné vagy felülvizsgálná a munkáját".

A konferencián Ciprian Muscă elsősorban a törvény változásaira tért ki, ugyanakkor hosszasabban elidőzött a kihágásokra és törvénysértésekre vonatkozó fejezetnél, mert ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés és megkeresés érkezett hozzá, itt volt a legtöbb megakadás a gyakorlatban.

A beszélgetés során felmerült, hogy a kitermelt fa minimális méretbeli eltérései jelenthetnek egy olyan többletet, amely alapján a szállító járművek elkobozhatók. Ugyanakkor nem világos, hogy ez a megengedett eltérés egy adott járműre, egy sofőrre, vagy esetleg az egész vállalatra vonatkozik-e. Az ellenőrző hatóságok által a mennyiségi eltérésekbe való beavatkozást a résztvevők jogtalan lépésnek tartják, és véleményük szerint az erdőkitermelőket más iparágakkal ellentétben azért vizsgálják ilyen szigorúan, mert az erdőgazdálkodást nemzetbiztonsági ágazatnak nyilvánították.

Egy szitabodzai erdőkitermelő kifejezte felháborodását, mivel az ellenőrök folyamatos zaklatása miatt egyre több munkavállaló dönt úgy, hogy elhagyja a cégét. Ez a helyzet megnehezíti a sofőrök toborzását a szükséges munkálatokhoz és a szállításhoz. Úgy véli, hogy a szektorban dolgozókra nehezedő nyomás következtében néhány éven belül sokan átképzik magukat, és végleg elhagyják a szakmát.

A törvény korlátozza az erdőtulajdonosok magántulajdonhoz való jogát azzal, hogy szabad bejárási jogot ad az erdőkbe a turistáknak és kerékpárosoknak, illetve megtiltja a Natura 2000-es természetvédelmi területeken a tarvágást, ami szakmailag nonszensz - hangzott el.

A konferencián elhangzott javaslat szerint a szövetség érdemes lenne megkeresni a Nép Ügyvédjét, vagyis az ombudsmant, azonban konkrét intézkedésről még nem született döntés. A közeljövőben további hasonló gyűlésekre is sor fog kerülni az ország különböző régióiban, és vélhetően ezek után dől el, hogy az érintett szakmai szervezetek hogyan lépnek a kívánt változások érdekében.