Egy különleges ügyészségi nyomozás vette kezdetét a román választásokkal kapcsolatos csalásgyanú miatt.
A román legfőbb ügyészség hivatalos indítványt tett, miután az elnöki hivatal weboldalán nyilvánosságra hozott titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentések alapján felmerült a gyanú, hogy megsértették a választási jogszabályokat – tájékoztatta a közvéleményt csütörtökön a vádhatóság.
A legfőbb ügyészség a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségre (DIICOT) bízta a vizsgálatok elvégzését. Ezek egyrészt a szavazás kimenetelét befolyásoló, akár az online térben elkövetett megvesztegetési (szavazatvásárlási) bűncselekmények felderítésére irányulnak, másrészt az esetleges illegális kampányfinanszírozással kapcsolatos pénzmosási bűncselekmények kivizsgálását célozzák.
A közlemény alapján a területi vádeljáró hatóságoknak saját illetékességük keretein belül kell alaposan megvizsgálniuk, hogy a közösségi médiában hamis identitás alatt működő felhasználói fiókok üzemeltetői esetleg megsértették-e a hatályos választási jogszabályokat.
Romániában az alkotmánybírósághoz csütörtökön újabb négy óvást terjesztettek be az elnökválasztás első fordulójának eredményének megsemmisítése érdekében - közölte az Agerpres hírügynökség.
A Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA), a Totalitarizmust Tanulmányozó Nemzeti Intézet (INST), a Calea Europeană (Európai Út) című lap szerkesztősége és az első fordulóban 9. helyen végzett Cristian Terheș államfőjelölt (akinek az első, elutasított óvása miatt újraszámoltak 9,5 millió szavazatot) arra hivatkozva kérik a november 24-i szavazás megismétlését, hogy a legtöbb szavazatot szerző Călin Georgescu független államfőjelölt a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) következtetése szerint bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát.
Toni Greblă, az alkotmánybíró, a közelmúltban nyilatkozott az Antena 3-CNN hírtelevíziónak, ahol kifejtette, hogy az első forduló eredményét megerősítő alkotmánybírósági határozat ellen már nem áll fenn jogorvoslati lehetőség. Ugyanakkor megjegyezte, hogy léteznek olyan jogi entitások, amelyek a második forduló eredményével, vagy a jelöltek egyikének kizárásával kapcsolatosan alkotmányossági óvást nyújthatnak be. Azonban nem tért ki arra, hogy pontosan kikre gondolt.
Klaus Iohannis, a román államfő, aki december 21-én távozik hivatalából, szerdán nyilvánosságra hozta a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentések titkosítását. Ezek a dokumentumok alapjául szolgáltak múlt heti CSAT-ülésen, ahol megállapították, hogy a romániai elnökválasztás során külföldi beavatkozás történt, amely nemcsak a választási eredményeket, hanem a nemzetbiztonságot is veszélyeztette. A jelentések szerint Románia, hasonlóan más kelet-európai NATO-tagállamokhoz, Oroszország ellenséges kibertevékenységeinek célpontjává vált, legyenek azok állami vagy magánszereplők.
A közélet színpadán eddig ismeretlen figura, Călin Georgescu független államfőjelölt, aki kampányát kizárólag a közösségi média platformjain bonyolította le, ellenfelei szemében szélsőséges nézeteket vall. Interjúiban és a választási bizottságnál benyújtott hivatalos nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy egy fillért sem költött a választási kampányára.
