Orbán Viktor fájdalmas szívvel búcsúzik.

Orbán Viktor is tiszteletét tette Mezey György emlékének. Mezey György, aki 84 éves korában távozott az élők sorából, rendkívüli életpályájával sokak szívében él tovább.

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Mezey György labdarúgó mesteredző, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya. A vajdasági Topolyán született szakember haláláról szerdán reggel számolt be a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).

Halálának hírére Orbán Viktor is kifejezte részvételét a Facebook-oldalán.

Mezey György 1982-ben érdemelte ki a mesteredzői címet, ami a szakmai kiválóságát tükrözte. 1986-ban a magyar válogatottal részt vett a mexikói világbajnokságon, amely óta a nemzeti csapat még nem jutott el újra ilyen magasztos szintre. Pályafutása alatt számos magyar klub irányítását magára vállalta, ami tovább gazdagította edzői tapasztalatait. Munkásságának elismeréseként 2020-ban Életműdíjat kapott az MLSZ-től, amely a sportág iránti elkötelezettségét és hozzájárulását hirdeti.

Mezey György 1941. szeptember 7-én látta meg a napvilágot. Családjával előbb Topolyáról Mezőberénybe, majd onnan Rákoskeresztúrra költöztek. Az MLSZ hivatalos honlapján olvasható megemlékezés szerint Mezey pályafutását 1954-ben a Rákosligeti AC színeiben kezdte. Ezt követően 1971-ig több csapatban is megfordult, mint például a TFSE, a Budafoki MTE, a Keszthelyi Haladás, az MTK (1968-1969) és végül a Bp. Spartacus. Az élvonalbeli mérkőzések során azonban nem lépett pályára.

Edzői karrierjét a Bp. Spartacus színeiben kezdte, ahol már játékosként is megmutatta tehetségét. 1971-től a BVSC korosztályos csapataival dolgozott, és számos sikert könyvelhetett el. Különösen büszke volt egyik felfedezettjére, Törőcsik Andrásra, aki az ő irányítása alatt bontogatta szárnyait. 1977-ben, csupán 36 évesen lépett az MTK-VM kispadjára az élvonalban, ahol fiatal, tehetséges csapatával bronzérmet szerzett, bizonyítva, hogy a kor nem számít, ha tehetségről és elhivatottságról van szó.

A kék-fehér csapat irányítását 1980-ig vezette, ezt követően Mészöly Kálmán mellett dolgozott a szövetség alkalmazottjaként, ahol a felnőtt válogatott segítője lett. Az olimpiai csapat irányításáért 1982 és 1984 között felelt, és már 41 évesen elnyerte a mesteredzői címet. 1983-ban átvette a válogatott vezetését, amelyet sikerült Európa legjobb csapatai közé emelnie. Kiemelkedő munkájának köszönhetően eredményesen vezette a mexikói világbajnokság selejtezőit, és barátságos mérkőzéseken győzelmet arattak az NSZK ellen Hamburgban, a walesiek ellen Cardiffban, valamint a brazilok ellen a Népstadionban is. 1985 végén elnyerte a londoni World Soccer Év edzője díjat, ezzel is bizonyítva tehetségét és elhivatottságát.

A mexikói világbajnokságon aztán gyengén szerepelt a gárda, ezt követően külföldre szerződött, két éven át Kuvaitban dolgozott. 1988-ban újra szövetségi kapitányi kinevezést kapott, ám a bundabotrány kirobbanása után, mivel nem látta biztosítottnak az elképzelt szakmai munka folytatását, lemondott. Finnországban dolgozott, majd 1990-ben, Kaszás Gábor tragikus halála után, fél évre a Videoton edzője lett. 1990 és 1992 között a Kispest-Honvédot irányította, az első idényben bajnoki címet nyert. Miután távozott Kispestről, rövid ideig újra Kuvaitban tevékenykedett, majd némi kihagyás után a BVSC szakmai munkáját vezette. Később a Vasas (2000-2001), illetve rövid ideig az Újpest (2003-2004) edzője volt.