Íme egy egyedi változat: "Így vehetik el tőled az örökségedet: ebben a helyzetben semmiféle kompenzáció nem illet meg."
A kötelesrész nem illeti meg azokat, akiket nyomós indokok alapján jogilag kizárnak az öröklés jogából. Ehhez viszont valóban megalapozott és súlyos indokokra van szükség.
Ahogy az Index is összefoglalta, az öröklés szabályait a Polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg. Fontos megjegyezni, hogy a törvényes öröklési rend bizonyos körülmények között módosítható, és létezik a kitagadás intézménye is, amelynek következtében az érintett személy teljesen kizárható a hagyatékból.
Ahogyan arról a Díványon már szó esett, egy kézzel írt végrendelet is komoly befolyással bírhat a jövőbeli hagyatéki eljárásokra. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha valaki a kötelesrészhez nem férhet hozzá, az nem csupán az öröklésből való kizárástól függ.
Az örökül hagyó ugyanis bármelyik örökösét kizárhatja az öröklésből, ezt még csak indokolni sem szükséges, elég annyit a végrendeletbe foglalni, hogy nem szeretné, ha egy bizonyos személy örökölne tőle. A kötelesrész, vagyis mindannak a harmada, amit örökösként kapna, ebben az esetben is megilleti.
A tényleges kitagadás jogi szempontból kizárólag nyomós indokok alapján valósítható meg.
Képzeljük el, hogy valaki, aki a hagyaték örököse lenne, súlyosan megsérti az örökhagyó bizalmát. Például, ha a házastársa vagy közvetlen rokona életére tör, vagy komoly bűncselekményt követ el a sérelmére, akkor a törvényes örökségtől való megfosztás lehetősége felmerül. Az is elegendő ok lehet, ha az örökhagyóval szemben durva hálátlanságot tanúsít, vagy nem nyújtja neki azt a támogatást, amelyet elvárnánk egy közeli hozzátartozótól. Emellett kitagadható az örökös abban az esetben is, ha akadályozza az örökhagyót abban, hogy szabad akaratából kinyilvánítsa végakaratát, vagy megpróbálja megakadályozni annak érvényesítését.
