**Hogyan formálódnak a kutyák a mai kor kihívásaihoz?** A kutyák nem csupán hűséges társaink, hanem rendkívül alkalmazkodóképes élőlények is. Az utóbbi évtizedekben a társadalmi és életmódbeli változások hatására a kutyák viselkedése és szokásai is átala
Így énekelte el a Himnuszt az X-Faktor-győztes Fehér Krisztián - videó
Néhány évtizeddel ezelőtt a kutyák leginkább mint "munkaerő" jelentek meg az emberek életében, feladataik között szerepelt a kártevők vadászata, valamint a haszonállatok és otthonok védelme. Ezzel szemben napjainkban a kutyatartók inkább társaságot keresnek ezekben a hűséges lényekben. A kutatók felfedezték, hogy ez a változás nem csupán a kapcsolatunk minőségét befolyásolja, hanem biológiai átalakulásokat is előidéz a kutyákban.
A svéd Linköping Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a kutyák hogyan fejlesztették ki egyedi képességüket az emberekkel való együttműködésre, beleértve azt a hajlandóságot, hogy "segítséget kérjenek", ha nehéz problémával szembesülnek. Azt gyanították, hogy ebben az oxitocin hormonnak is jelentősége lehet, ami az emberek közötti kapcsolatokban is fontos szerepet játszik - írja a MailOnline.
Az oxitocin hatása nagymértékben függ attól, hogy mennyire tud hatékonyan kötődni a sejtekben található receptorokhoz. Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy ezek a különbségek jelentős mértékben befolyásolják a kutyák kommunikációs képességeit. Más szavakkal, a kutyák szociális készségei részben a genetikai örökségükből fakadnak – ezek a tulajdonságok olyan génekhez kapcsolódnak, amelyek az oxitocin érzékenységét szabályozzák.
A tudósok egy izgalmas kísérlet keretein belül 60 golden retrievert figyeltek meg, miként igyekeznek leemelni a fedelet egy lezárt befőttesüvegről. A kísérlet során a kutyáknak két különböző helyzetben kellett megoldaniuk a feladatot: először egy oxitocin orrspray adag beadása után, majd egy semleges sóoldatos orrspray alkalmazása után. Az elemzés során megfigyelték, hogy mennyi időt töltenek a kutyák az edény kinyitásával, mielőtt gazdájukhoz fordulnának segítségért.
Az eredmények alapján világossá vált, hogy azok a kutyák, amelyek egy specifikus oxitocin receptor genetikai variánsával rendelkeznek, intenzívebb reakciót tanúsítottak a hormonális spray-re, mint társaik, és nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy segítséget kérjenek. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a háziasítás folyamata jelentős módosításokat idézett elő a kutyák szociális készségeit alakító génekben.
Az 1990-es évekig a kutyák életük nagy részét a szabadban töltötték. Bőven volt helyük barangolni és felfedezni, de manapság egyre több kutya él sűrűn lakott területeken, és ennek következtében sokkal több időt töltenek lakásban. Gyakrabban lépnek kapcsolatba ismeretlen kutyákkal és emberekkel. Ezek az új társadalmi nyomások a kutyák háziasításának harmadik hullámát hajtják - véli Brian Hare és Vanessa Wood kutyaszakértő. Szerintük, ahogyan az állatok szerepe munkakutyából társsá változott, úgy változott a viselkedésük, és talán a biológiájuk is. Ma már nem az energikusság, az éberség, az idegenekkel szemben való tartózkodás jelentenek előnyös tulajdonságokat. Azok a kutyák, amelyek már alkalmazkodtak a 21. századi élethez általában nyugodtak és csendesek, barátságos természetűek, már kölyökként is vonzódnak az idegenekhez. "Úgy tűnik, hogy a növekvő barátságosság megváltoztatta ezeknek a kutyáknak a biológiáját, akárcsak több ezer évvel ezelőtt" - írták a kutatók.
A kutyák háziasítása évezredekkel ezelőtt kezdődött, és ennek története szorosan összefonódik az emberi civilizáció fejlődésével. Az első szakasz akkor indult, amikor őseink még vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Woods és Hare kutatása szerint azok a farkasok, akik képesek voltak kihasználni a környezetükben lévő élelmiszer-hulladékot, mint megbízható és energiadús táplálékforrást, előnyhöz jutottak a túlélés terén. Ez a folyamat fokozatosan átalakította a farkasok emberhez való viszonyát, a kezdeti félelem és agresszió helyébe a vonzalom lépett. A második hullám az ipari forradalom után bontakozott ki, amikor a középosztály felemelkedésével a kutyák már nem csupán házőrzők, hanem státuszszimbólumok is lettek. A gazdagodó társadalom különféle fajtákat keresett, amelyekkel kifejezhették ízlésüket és anyagi helyzetüket. Ekkor a tenyésztők elkezdtek a kutyák fizikai jellemzőire összpontosítani, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak. Manapság azonban a kutyák háziasítása egy újabb, harmadik szakaszba lépett, amely a kutyák személyiségének és viselkedésének modern világunkhoz való alkalmazására összpontosít. A mai társadalomban egyre inkább arra törekszünk, hogy a kutyák ne csak házikedvencek legyenek, hanem valódi társak, akikhez érzelmi kötelék fűz bennünket.
