Magyarország és Szlovákia közösen lépett fel a gázellátási kérdésekben, és együttesen gyakorolták vétójogukat.

Az Európai Unió energiaminisztereinek hétfőn zajló tanácskozásán a magyar külügyminiszter elutasította az orosz energiahordozók beszerzésének tilalmának kiterjesztésére vonatkozó javaslatot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban bejelentette, hogy Brüsszel támogatja Kijev tervét, amely az orosz energiahordozók importjának megszüntetésére irányul. Ennek következtében a magyar és a szlovák kormány megvétózta a folyamat előrehaladását sürgető döntést.

A minisztérium hivatalos tájékoztatása alapján a tárcavezető a legutóbbi EU-s energiaügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a fő téma Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös kezdeményezése volt. Ez a terv komoly hatással lenne a magyar lakosság rezsiköltségeire, amelyek drasztikusan, akár a jelenlegi szint kétszeresére vagy háromszorosára emelkedhetnének.

"Ezért a mai napon kezdeményeztük, hogy az Európai Bizottság ne terjesszen elő jogszabályt az orosz energiahordozók kiiktatásáról" - közölte.

Kifejezte nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy a brüsszeli testület mellett számos tagállam is politikai dimenzióként kezeli az energiaellátás problémáját. Szerinte ez a kérdés valójában fizikai jellegű, mivel egy szárazfölddel körülvett közép- vagy kelet-európai ország lehetőségei radikálisan eltérnek egy tengerparttal rendelkező nyugat-európai államétól.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az orosz energiahordozók vásárlásának tilalma Magyarország ellátására súlyos kockázatokat jelentene, hazánk így erős függőségi helyzetbe kerülne, ami szintén veszélyes. És példaként említette, hogy jelenleg két vezetéken keresztül lehetséges a kőolajellátás, a bemutatott tervek alapján viszont ezek egyike kiesne, s Magyarország így erősen függene a horvátországi tranzittól. "Ezt feltüntetni úgy, mint az energiabiztonság javulása, enyhén szólva is nevetséges" - fogalmazott.

"Ha a két csőből egy marad, akkor attól fogunk függeni, akkor a horvátoktól fogunk függeni, a horvátok óriási profitot fognak rajtunk bezsebelni nyilvánvalóan, hiszen monopolhelyzetben lesznek" - folytatta.

Emellett hangsúlyozta a földgázszállítások helyzetét is, kiemelve, hogy Ukrajna tavaly leállította a legfontosabb vezetéket, míg a második legnagyobb, a Török Áramlat sorsa is kérdésessé vált, mivel Brüsszel és Kijev most fontolgatja annak elzárását.

"A két megállapodás összesítve évente 26 milliárd köbméternyi földgázimportot tesz lehetővé Magyarország számára. Ez azonban a szuverenitásunk csorbítását jelenti, és egy olyan energiafüggőségi helyzetet teremt, amely nemcsak az ellátásbiztonságot fenyegeti, hanem a költségeket is tovább növeli" - emelte ki.

A miniszter a szolidaritás témájával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy senki sem reagált, amikor Ukrajna leállította a földgáztranzitot, felfüggesztette a kőolajszállítást, vagy amikor Horvátország az európai átlag ötödére emelte a tranzitdíjat. "Ezért hatalmas képmutatásról van szó ebben az összefüggésben" - hangsúlyozta.

„Az Oroszországból beérkező szállítmányok rendre időben megérkeztek, a megállapodott árakat mindig betartották, és a megbízhatóságuk is példamutató” – fogalmazott. Hozzátette, hogy amennyiben a kezdeményezést zöld utat kap, az körülbelül 800 milliárd forintnyi plusz terhet jelentene hazánk számára, ami szerinte „elfogadhatatlan gazdasági nyomás” lenne.

Majd kiemelte, hogy a közel-keleti válság jelenlegi állapotában különösen fontos, hogy ne fogadjunk el ilyen jellegű javaslatokat.