Új fejlemények a fideszes buszmutyival kapcsolatban: csupán a "táskacipelőket" állították a vádlottak padjára.

A pécsi buszper elsőfokú újratárgyalásán tovább fokozódott a gyanú, hogy a vádlottak padján ülők valójában nem a 650 milliós gazdasági csalás elkövetői. A botrányos buszbeszerzés felelőseit valószínűleg inkább a kormánypárti politikai körökben kellene keresni.

Csengő András, a Szekszárdi Törvényszéken újraindult pécsi buszper másodrendű vádlottja, ártatlannak vallotta magát. A magyar-holland állampolgárságú férfi, aki korábban Hollandia magyarországi tiszteletbeli konzuljaként tevékenykedett, a bíróság előtt szokatlan performanszot mutatott be: csontvázjelmezbe öltözve várta a tárgyalás kezdetét, ezzel is felhívva a figyelmet a helyzetére. Csengő határozottan kérte, hogy mentsék fel őt a gazdasági csalás vádja alól. A bírósági tárgyalás során, ahol vallomást tett, a bíró kérdéseire adott válaszai komoly meglepetéseket tartogattak. A helyszínen valóságos "bomba" robbant, hiszen a férfi szavai megerősítették a Pécsett régóta fennálló gyanút, miszerint a körülmények nem voltak olyan tiszták, mint ahogy azt korábban gondolták. A szakszerű jogi érvek és a váratlan fordulatok feszültséggel telítettek minden jelenlévőt a teremben.

nem a botrányos buszvásárlás kitervelőit és haszonélvezőit ültették a vádlottak padjára, hanem azok "táskacipelőit".

A hétfői tárgyalás hátterével már többször is foglalkoztunk. Emlékeztetőül: a büntetőper alapját képező események 2015-re nyúlnak vissza, amikor a pécsi önkormányzat tömegközlekedési vállalkozása, a Tüke Zrt., közbeszerzési eljárás keretében 115 használt Volvo buszt vásárolt meg a holland Bus and Coach cégtől, összesen 3,5 milliárd forintért. Később azonban kiderült, hogy ugyanezeket a járműveket, és még további 8 buszt, a Volvo hollandiai leányvállalata néhány hónappal korábban csupán 2,8 milliárd forintért ajánlotta a Tüke számára. A buszflotta árának emelkedése mögött a Bus and Coach közvetítőként való közreműködése állt. Az ügy részletei akkor kerültek napvilágra, amikor a holland hatóságok pénzmosás gyanújával vizsgálatot indítottak a buszvásárlás két érintettje ellen. A holland eljárás következtében Magyarországon is megkezdődött a nyomozás, amelynek végén a Baranya Megyei Főügyészség 2020-ban gazdasági csalással vádolta meg a buszügylet 650 millió forintos jutalékát megosztó személyeket, valamint a Tüke akkori vezetőjét.

Az ügyész a pécsi buszper vádlottjainak börtönbüntetés kiszabását indítványozza.

Az ügy elsőfokú tárgyalása a Kaposvári Törvényszéken zajlott, ahol az egyik vádlott, a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgár P. Endre, bár nem tett vallomást, már az előkészítő ülésen elismerte bűnösségét. Noha a férfi nem játszott szerepet a buszok megvásárlásában, mégis 550 ezer euró jutalékot kapott a Bus and Coachtól. Ezt az összeget egy thaiföldi offshore cég számlájára utalta, majd a pénzt személyesen vette fel a távol-keleti országban.

A törvényszék P. Endrét pénzmosásért jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és a jogtalanul kapott sikerdíj visszafizetésére kötelezte.

A többi vádlott mindannyian ártatlannak hirdették magukat, így megkezdődött a tárgyalásuk. Az eljárás során az elsőrendű vádlott, a Tüke korábbi vezetője elhunyt, ami miatt az ellene indított eljárás megszűnt. Két vádlott maradt: Csengő András, és Siebe P., a Bus and Coach vállalat tulajdonosa. A bíróság 2023-ban bűncselekmény hiányában felmentette őket, mivel nem találták igazoltnak, hogy a jutalékaik túlzott mértékűek lettek volna. Csengő összesen 1,65 millió eurót, míg Siebe P. 200 ezer eurót keresett az üzlet révén.

A verdikt ellen az ügyészség fellebbezett, azt kérve, hogy a Pécsi Ítélőtábla helyezze hatályon kívül a törvényszék felmentő végzését, mivel az elsőfokú eljárás elmulasztotta feltárni a buszvásárlás fontos mozzanatait. A táblabíróság is erre a következtetésre jutott tavaly áprilisban, és hatályon kívül helyezte az ítéletet. A másodfokú bíróság indoklása szerint a bizonyítékok arra utaltak, hogy semmi szükség nem volt a Bus and Coach tevékenységére, hisz a járművek megvehetők lettek volna közvetlenül a Volvo hollandiai cégétől. A törvényszék nem tárta fel, hogy a Bus and Coach miképp és kinek az utasítására lépett bele ebbe az üzletbe.

A táblabíróság véleménye szerint gyanúsan összefonódik a pécsi közgyűlés döntése, miszerint a buszvásárlás előtt 3,5 milliárd forint hitelt vettek fel, és a Bus and Coach pontosan ennyit igényelt a flottáért a Tüke által kiírt közbeszerzési eljárás keretében.

Ennek - a tábla szerint - "kísérteties hasonlóság"-nak se vizsgálta az okát elsőfokú bíróság. A Kaposvári Törvényszéken lefolytatott eljárás logikátlanságainak egész sorára hívta fel a figyelmet a táblabíróság, és e hibák súlyossága miatt a másodfokú bíróság úgy döntött, hogy a megismételt elsőfokú eljárás már nem folyhat Kaposváron, s a Szekszárdi Törvényszékre irányította át az ügyet.

A buszvásárlás rejtélyes részleteire a helyi közéleti szakértők, akik jól ismerik Pécs ügyeit, megtalálták a magyarázatot.

Ők azt gondolták, hogy a buszjegyek áremelkedéséért a Pécs-baranyai kormánypárti politikai szereplők okolhatók, és hogy az érthetetlenül magas jutalék valójában az ő gazdasági érdekeik védelmét szolgálta, nem pedig a vádlottakét, akik csupán a pénz közvetítői voltak, nem pedig a végső címzettjei.

A buszflotta beszerzéséről Pécs akkori kormánypárti vezetése hozott döntést. A közgyűlés elvethette volna a flotta megemelt árát, de végül nem tette, sőt, már előre a megemelt összeghez igazította a város hitelfelvételét is. Érdekes, hogy P. Endre, aki a buszprojekthez kapcsolódóan munkanélküliként jutott pénzhez, Baranyában nem volt közismert figura. Viszont kapcsolatban állt a Fidesz legnagyobb befolyású dél-dunántúli parlamenti képviselőjével, Bánki Erikkel, akinek egy német cégben üzlettársa volt. Az, hogy P. Endre miért kapott akkori értéken 170 millió forintnak megfelelő eurót, eddig rejtély maradt, és magyarázatot sem kaptunk erre az ügyre.

A buszvásárlás körüli ügyben érintett fideszes politikai személyiségek - köztük a már említett Bánki, Páva Zsolt, egykori kormánypárti polgármester, valamint Csízi Péter, volt fideszes parlamenti képviselő - sosem voltak gyanúsítottak. Az elsőfokú bíróság előtt tanúként hallgatták meg őket, és mindannyian azt állították, hogy bár a buszvásárlás idején Hollandiában tartózkodtak, nem voltak aktív részesei a flottabeszerzés folyamatának. A következő hetekben a Szekszárdi Törvényszék újra kihallgatja őket, valamint a város buszügyletében részt vevő szakértőket. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a per nem az ő felelősségükről fog dönteni; a bíróság kizárólag a vádlottak bűnösségének megállapítására összpontosít.

Újabb kört tesz meg a buszmegálló, de valószínűleg nem hoz más eredményt.

Hétfőn a Szekszárdi Törvényszék megkezdte a várva várt eljárást, amelyben fontos tanúként Csengő Andrást szólították a padra. A tanúvallomása során emlékeztetett arra, hogy 2014-ben Páva Zsolt polgármester kérte fel őt a buszbeszerzés lebonyolítására, ami különös fényt vetett arra, hogy Csengő a Bus and Coach üzletkötőjeként dolgozott. Csengő határozottan állította, hogy megérdemelte a jutalékát, de a pontos részletek, hogy miként járult hozzá a folyamatokhoz, homályban maradtak; úgy tűnt, hogy főként tolmácsként segédkezett. A tárgyalás során szóba került Siebe P. jutaléka is, amely 200 ezer euróra rúgott. A holland cégvezető ennyit szánt a sikeres üzletkötés végén Csengő számára is. Ám meglepő módon Csengő az összegnek több mint nyolcszorosát kérte. Siebe P. információi szerint Csengő a pénz jelentős részét politikai lobbizásra és emberek támogatására kívánta felhasználni, amelyre a holland hatóságok által lehallgatott telefonbeszélgetések adtak bizonyítékot. A bíró szembesítette Csengőt ezzel az információval, ám ő nem volt hajlandó felfedni, hogy kinek szánt pénzt a saját jutalékából, és határozottan hangoztatta, hogy a jutalék kizárólag az övé, senki másé.

A bíró felolvasta Csengő több, 2020-ban megfogalmazott beadványát is. Ezekben Csengő arra kéri az ügyészséget, a már említett politikusokat, és egy alkalommal még Rogán Antalt is, hogy mentsék ki ebből az ügyből. Egyik beadványában azt állította, hogy egy, a Fidesz-körökhöz köthető ügyvéd azt kérte, vigye el a balhét, s akkor megússza felfüggesztett börtönnel, ha nem ezt teszi évekre bezárják. Volt olyan beadvány, amiben Csengő szoft módon megfenyegette a fideszes politikusokat, mondván: vannak hangfelvételei. Csengő élettársa is küldött egy beadványt a bírósághoz, amiben azt állította, hogy egy Fidesz-közeli ügyvéd 200 milliót és felfüggesztett szabadságvesztést ígért, ha elviszi a balhét. Ezen beadványok okáról is kérdezte a bíró Csengő Andrást, amire ő azt felelte, hogy pánikba esett, ezért születtek ezek az írások. A bíró megkérdezte, hogy miért volt pánikban, hisz saját bevallása szerint minden jogszerűen történt. Csengő erre azt mondta, hogy:

"Nem kívánom bővebben kifejteni, inkább a jövőmre fókuszálnék."

A tárgyalás szünetében megkerestem Csengő Andrást, és megkérdeztem tőle, miért nem hajlandó végre felfedni, kinek a megbízásából vett részt a buszügyletben. Mindenki tudja, hogy ő nem volt a főszereplő a bizniszben. András azonban csak megismételte, amit korábban is mondott: fél, mert halálos fenyegetések érték. Ráadásul azt is hozzátette, hogy megpróbálták megölni.

A bíróság hétfőn meghallgatta még Siebe P.-t is, ő nem kívánt vallomást tenni, és jelezte, hogy lemond a tárgyaláson való részvétel jogáról.

Az előjelek alapján úgy tűnik, hogy továbbra is homály fedi, kinek az elképzelése nyomán született a botrányos buszvásárlás, és hogy valójában kinek a zsebébe került volna a 650 milliós jutalék. A "valójában" kifejezés használata nem véletlen, hiszen a holland hatóságok Csengő Andrástól lefoglaltak 900 ezer eurót. E pénzösszegre a Tüke polgári igényt nyújtott be, így a törvényszéknek nemcsak a kereset megalapozottságát kell megvizsgálnia, hanem a további részletek tisztázásával is foglalkoznia kell.

A pécsi buszper következő tárgyalási napját március 10-én tartják.