Felháborodtak az ügyvédek: nem kívánják saját zsebből finanszírozni az alkotmányos kötelezettségből eredő védelem költségeit az állam helyett.
A független ügyvédség nem helyettesítheti az államot az alkotmányosan kötelező védelem költségeinek finanszírozásában – hangsúlyozta Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke szerdai hírlevelében. E szavakkal reagált arra a javaslatra, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztett elő egy salátatörvény keretein belül. A javaslat értelmében a kirendelt védők eddigi költségvetési támogatását azok az ügyvédek fedeznék, akik nem vállalják a kirendeléseket, havi 8 ezer forintos hozzájárulásukkal. A dühös ügyvéd szakma képviselői az államkassza ürességére panaszkodnak, miközben alkotmányos aggályaikat is kifejezik.
Alig három héttel ezelőtt, október 29-én, egy szokatlan és figyelemfelkeltő hivatalos találkozóra került sor, amelynek során Tuzson Bence igazságügyi miniszter meghívta Havasi Dezsőt, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökét. A találkozót körüllengő titokzatosság különösen figyelemre méltó volt, mivel a miniszter előzetesen nem osztotta meg a találkozó célját. A MÜK elnöke szerdai hírlevelében számolt be a megbeszélésről, ahol Tuzson Bence megerősítette korábbi elképzelését: az Igazságügyi Minisztérium a jövőben saját hatáskörébe kívánja vonni a kirendelési díjak folyósítását. Ezen kívül arról is tájékoztatta Havasi Dezsőt, hogy a kirendelési díjak forrása az ügyvédtársadalom azon tagjaitól származik majd, akik nem vállalnak büntetőügyekben kirendelést, így az ő általuk fizetett díjak fogják fedezni a kirendelt védők honoráriumát. (Ezekről a fejleményekről a hvg.hu is beszámolt szerdán délután.)
A friss MÜK-hírlevélből az is kiderül, hogy az elképzelés ellen a kamarai elnök azonnal tiltakozott és egyet nem értését fejezte ki, utalva a megoldással kapcsolatos alkotmányossági aggályokra is. A MÜK elnöke a november 11-i elnökségi ülésen tájékoztatta a tagokat a fejleményekről. A kérdésben az ülésen széleskörű vita bontakozott ki, a miniszteri álláspontot senki sem támogatta. Kicsit később, november 16-án a Kúria dísztermében megrendezett Ügyvédek Napján elmondott köszöntő beszédében Havasi ismételten tájékoztatta az ügyvédek jelen lévő képviselőit a miniszteri elképzelésről. Az eseményen Havasi a következőket mondta: "Amikor őszinte szolidaritással szót emelünk a tisztességes megélhetést biztosító, az európai összehasonlítást is kiálló bírói és ügyészi fizetések mellett, a jogállami működés feltételének tartjuk a kirendelt védői és pártfogói ügyvédi díjak méltánytalanul alacsony óradíjának emelését, és időbeni megfizetését is. Ennek forrása azonban, még részben sem lehet az ügyvédek anyagi hozzájárulása. A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját. Ez a koncepció a megbízotti közösségtől önfinanszírozást várna el a jogszabályban meghatározott, állam által megelőlegezendő és a bűnügyi költségek között behajtandó kirendelési díj tisztességes mértékű finanszírozásához. Ez számos elvi és gyakorlati okból nem elfogadható."
Jó fideszes szokás szerint a MÜK vezetése a kérdésről a minisztériummal, illetve annak illetékes vezetőivel nem tárgyalt, az elképzelésekről a fenti módon értesült, jogszabálytervezetet, hatásvizsgálatot nem kapott. Ugyanakkor amennyiben a minisztérium a kérdésben a Magyar Ügyvédi Kamara vezetésével tárgyalni kíván, úgy erre nyitott a kamara vezetése és véleményezni fogja a jogszabálytervezetet.
Sajnos a rendelkezésre álló idő és lehetőségek már elfogytak. November 19-én, kedden este 9 óra előtt néhány perccel Semjén Zsolt, a KDNP miniszterelnök-helyettese benyújtotta a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslatot. Ennek a javaslatnak a címe legalábbis bonyolultnak tűnik, hiszen a tartalma számos területet érint. Az előterjesztett salátatörvényben a következőképpen rejtették el az említett intézkedéseket: „1) Az ügyvédet - hacsak a tagfelvétel során másképp nem nyilatkozik - a kamarai tagfelvétellel egyidejűleg fel kell venni a kirendelhető ügyvédek jegyzékébe védőként. (2) Az ügyvéd, aki nem vállalja a védőként való kirendelést, köteles kirendelési hozzájárulást fizetni. Ennek összege minden megkezdett hónap után 8000 forint, és adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kirendelési hozzájárulást a megfelelő szervhez kell megfizetni."
"Mindez tragikomikus", "nagyon durva elképzelés", "ez a kormány jogalkotási taktikája", "teljesen abszurd" - ezek csak a finomabb hozzászólások ügyvédi oldalakról, amellyel az új törvényjavaslatot értékelik és kritizálják. Nevük mellőzését kérve több ügyvéd elmondta portálunknak, hogy az állami feladatokat, jelen esetben a finanszírozást nem lehet egy szakmai szervezetre hárítani. Volt, aki kijelentette, a történtek fényében elvárja az ügyvédi kamarától, hogy szólítsa fel lemondásra az igazságügyi minisztert. Aki, tehetjük hozzá, korábban civil foglalkozását tekintve ügyvéd volt. Megint mások azt hangsúlyozták, hogy ennyi erővel és logikával a védőt kirendelő bíró, ügyész és rendőrtiszt fizetéséből is le kellene vonni havi 8 ezer forintot.
Ez olyan hihetetlenül abszurd, mintha azt állítanám, hogy egy magánpraxisban tevékenykedő orvos a saját zsebéből havi körülbelül 10 ezer forintot áldoz az állami egészségügyi rendszer fenntartására.
- jegyezte meg felháborodottan egy fővárosi ügyvéd. Abban mindegyikük egyetértett: az ügy hátterében az állhat, hogy kong az ürességtől a költségvetés kasszája, és már arra sincs pénz, hogy az állam állja a mindenkit megillető kötelező védelem költségét, ami alkotmányossági kérdések sorát veti fel.
Egy alföldi megyében dolgozó ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyvédi kamarai tagság évi 160 ezer forintba kerül. Ezen kívül az ügyvédek kötelező biztosítása további 130 ezer forintot emészt fel. Most ehhez társul a havi 8 ezer forintos "hozzájárulás", amely éves szinten 96 ezer forinttal terheli meg az ügyvédek költségvetését.
