Félelmetes új jövevény bukkant fel a magyar erdők mélyén: elképesztő, mit művel - Agrárszektor

A konferencia célja, hogy átfogó képet nyújtson az agrárium jelenlegi állapotáról, miközben feltérképezi az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeket, valamint azokat a stratégiákat, amelyek segíthetik a kitörést a kihívásokból. Ezen kívül a rendezvény bemutatja azokat a megbízható előrejelzéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a vállalkozások üzleti döntéseinek megalapozásához.

Az utóbbi időszakban a túrázók egyre gyakrabban tapasztalják a kullancslegyek (Hippoboscidae) zavaró jelenlétét Magyarország erdős területein. Ezek a rovarok, amelyek külsejükben a kullancsokra emlékeztetnek, a madarak és emlősök külső élősködői, és a gazdaállatok bőrébe fúródva táplálkoznak a vérükkel - számolt be róla a turistamagazin.hu.

Hazai erdeink varázslatos világában a ló- és szarvas-kullancslégy a leggyakoribb vendég, akikkel találkozhatunk. Néhány faj annyira alkalmazkodott a gazdaállatok életéhez, hogy még szárnyaikat is képesek elhagyni, hogy a jövőjüket a gazda tollazatában vagy szőrzetében tölthessék. A kullancslégy család hazánkban tíz ismert fajjal büszkélkedhet, amelyek között találunk szárnyas, szárny nélküli és csökevényes szárnyú egyedeket is. A legfélelmetesebb közülük a 6-9 mm hosszú ló-kullancslégy, amely főként lovakon élősködik, de szarvasmarhákon és más nagyobb emlősökön is képes megtelepedni. Bár az ember iránt is mutat érdeklődést, általában ritkán választ minket gazdaállatnak. Ez a különösen ellenálló faj nehezen megközelíthető: egy egyszerű odacsapás szinte semmit sem ér ellene.

A szarvas-kullancslégy egy viszonylag apró, 5-7 milliméteres méretű élőlény, amely néha tömegesen jelenik meg. E fajta kevésbé robusztus, és könnyedén elpusztítható, ha a kezünk között szorítjuk. Repülése nem túl ügyes, de meglepően csendes, így észrevétlenül közelíthet a gazdaállatokhoz. Miután rátalált a "célpontjára", elhagyja szárnyait, és a bőrébe fúrja magát. Vékony és rugalmas teste miatt nehezen távolítható el. Dr. Keve Gergő, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének kutatója, valamint a HUN-REN-ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoport tagja hangsúlyozza, hogy a kullancslegyek már régóta a magyar fauna részei, és a múlt század során is foglalkoztak velük hazai kutatók.

A kullancslegyek elszaporodása és a klímaváltozás közötti összefüggés vizsgálata kihívásokkal teli feladat, mivel a rendelkezésre álló információk korlátozottak. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a két jelenség között valószínűleg van kapcsolat. Az enyhébb telek kedveznek a vadon élő állatoknak, amelyek kulcsszerepet játszanak a kullancslegyek életciklusában. Minél több gazdára talál a parazita, annál inkább növekszik a populációja, így a klímaváltozás következményei közvetve hozzájárulhatnak a kullancslegyek elterjedéséhez.

- fejtette ki a szakértő.

A madarak táplálkozására épülő fajok esetében egészen más a helyzet, mivel a madarak vonulásuk során különféle parazitákat hordozhatnak, amelyek akár Afrika és Európa között is utazhatnak. Egy frissen megjelent kutatásban a tudósok bejelentették, hogy egy, eddig csak Afrikában ismert parazita fajt hazánkban is felfedeztek, noha a nyolcéves mintagyűjtés során csupán egyetlen példányt sikerült találniuk. Az ember ezeknek a parazitáknak atípusos gazdája, ami azt jelenti, hogy nem vagyunk az ideális gazdaállataik. A kullancslegyek, amelyek vérszívás céljából csípnek, akár naponta többször is népszerűsítik magukat. Egészségügyi jelentőségük leginkább a zavaró jelenlétükből fakadó stresszben nyilvánul meg.

A szarvas-kullancslégy csípése után előfordulhat egy különös bőrprobléma, amelyet "deer ked dermatitis"-nak neveznek. Az első, alig észlelhető csípést követően általában három napon belül piros, kemény duzzanat alakul ki a bőrön. Az ezzel járó viszketés rendkívül intenzív lehet, és 2-3 hétig tarthat, de a duzzanat akár egy évig is eltarthat. A háttérben a Bartonella schoenbuchensis baktérium állhat. A jövőben újabb fajok megjelenése is valószínű, például a szomszédos országokban már jelen lévő kutya-kullancslégy és egy másik szarvas-kullancslégy faj. Bár az újonnan felbukkanó fajok nem feltétlenül jelentenek közvetlen veszélyt az emberekre, megjelenésük véletlenszerű lehet, ám a klímaváltozás és az emberi tevékenységek hozzájárulhatnak elterjedésükhöz.

A kullancslégyfajok aktivitása leginkább a késő nyári és kora őszi időszakra tehető, azonban a fagyos napokat kivéve ezek a rovarok szinte az egész év folyamán megjelenhetnek. Különösen a szarvas-kullancslégy esetében érdemes figyelni a meleg, szélcsendes és csapadékmentes napokra, amikor a legnagyobb valószínűséggel találkozhatunk velük. A védekezés érdekében a szakértők hangsúlyozzák a megfelelő öltözködés fontosságát: jól záró, hosszú nadrág és hosszú ujjú felső viselése javasolt, mivel ez segíthet megóvni minket a kullancsok támadásaitól. Továbbá, sapka vagy kalap viselése is ajánlott, mivel a kullancslégy gyakran a fejbőrön táplálkozik, így ezzel is csökkenthetjük a kockázatot.