Ezeknek a magyar állampolgároknak sajnos szomorú hírrel szolgálunk: az életük hátralévő része, a jelenleg 30, 40, illetve 50 évesek számára, talán nem úgy alakul, ahogyan azt remélhetnék - figyelmeztet a Pénzcentrum.
Az elmúlt évtizedek során, a Covid ideiglenes hatásaitól függetlenül, jelentős mértékben megnövekedett a várható élettartam Európában. Portugáliában például 40 év alatt 11 évvel nőtt ez az mutató, míg Magyarországon 7,6 évvel emelkedett, 69,1 évről 76,7 évre. A kelet-közép-európai országok hagyományosan elmaradnak a mediterrán államok szintjétől, de hazánk büszkén megelőzte Romániát és Bulgáriát, ami biztató jele a fejlődésnek.
A visegrádi országok között a csehek élvezhetik a leghosszabb élettartamot, ami 79,9 évet jelent. Ezzel szemben Magyarország a sor végén helyezkedik el, csupán 76,7 évvel. A nemek közötti élettartambeli eltérések is figyelemre méltóak: 20 éves korban a magyar férfiak körülbelül 6,3 évvel kevesebb hátralévő időre számíthatnak, mint a női társaik, míg 65 éves korban ez a különbség 4 évre csökken.
A társadalom korstruktúrája drámai változásokon ment keresztül az évtizedek során. Míg 1960-ban a fiatalok, azaz a 19 évnél fiatalabb magyarok aránya 33% volt, 2024-re ez a szám már csupán 19,6%-ra csökkent. Ezzel szemben a legidősebb korosztály, a 80 év felettiek aránya figyelemre méltó módon, több mint négyszeresére nőtt, 1,1%-ról 4,6%-ra emelkedve. E változások következményeként a medián életkor is jelentősen nőtt, 32 évről 44,5 évre emelkedve, ami jól illusztrálja a társadalom elöregedésének tendenciáját.
Czene Árpád, aki az NN Biztosító igazgatóságának tagja, hangsúlyozza, hogy a növekvő élettartam és a csökkenő születési arányok következtében egyre nagyobb teher nehezedik az állami ellátórendszerekre. A szakember szerint: "Az emberek egyre hosszabb ideig élnek, és különösen az idősebb korosztály körében nő a különböző kezelések iránti igény."
Míg Nyugat-Európában az öngondoskodás szerves részét képezi az életnek, és a fiatalok már korán elkezdik a megtakarítást, Magyarországon a helyzet eltérő. Itt a legtöbben csak 40-50 éves koruk környékén kezdenek el félretenni a nyugdíjas éveikre. Az NN statisztikái alapján a nyugdíjcélú megtakarítást indító ügyfelek közel 80%-a 40 év feletti, és a legnagyobb arányban, 31%-ban az emberek 46-50 évesen veszik kezükbe a megtakarítást.
Az éves nyugdíjcélú befizetések átlagosan 390-400 ezer forint körüli összegben mozognak, de a különbségek jelentősek. Az ügyfelek 21,3%-a évi 500 ezer és 1 millió forint közötti összeget utal be, míg 2,5%-uk még ennél is nagyobb, évi 1 millió forint feletti befizetéseket eszközöl. Érdemes megjegyezni, hogy a befizetések 20-30%-a nem csupán a nyugdíjcélú megtakarításokat szolgálja, hanem kockázati kiegészítő biztosításokra, mint például élet- vagy balesetbiztosításokra is fordítódik.
A kockázati életbiztosítások átlagos kifizetési összege csupán 3,8 millió forint, ami Czene véleménye szerint "gyakorlatilag semmire sem elegendő". A szerződések közel fele, 43%-a, mindössze 0-1 millió forint közötti kifizetési összegre vonatkozik, míg 41%-uk 1-5 millió forint közötti tartományban mozog. Csak minden hatodik szerződés haladja meg az 5 millió forintot.
A biztosítási szakember szerint a magyarok előbb gondolnak az autójuk bebiztosítására, mint saját életük vagy testi épségük védelmére, holott egy családfenntartó jövedelmének kiesése sokkal nagyobb traumát okozhat, mint egy autó elvesztése.
A növekvő élettartamhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatok kezelésében kulcsfontosságú szerepet játszanak a biztosítók által kínált járadékszolgáltatások. Ezek lehetővé teszik az idősek számára, hogy a felhalmozott megtakarításaikért cserébe élethosszig tartó havi jövedelemhez jussanak, hasonlóan az állami nyugdíjhoz, ám piaci alapú megközelítéssel. Így a járadékok biztosítják a pénzügyi stabilitást az időskori években, miközben a felhalmozott tőke is értékes forrássá válik.
