Íme három egyértelmű jel, ami arra utal, hogy mások előtt álarcot hordasz:
A hétköznapok forgatagában és emberi kapcsolataink során gyakran eltitkoljuk valódi érzéseinket. A belső zűrzavart, a fájdalmat vagy a valódi énjünket elrejthetjük, csupán azért, hogy mások elvárásainak megfeleljünk. Ám ennek a belső feszültségnek számos árulkodó jele van.
Ez az úgynevezett "maszkviselés" egy bizonyos fokú védekezési folyamat, hosszú távon pedig nem igen tesz jót a léleknek. Hosszú távon érzelmi kimerüléshez vezet, elszigetelődéshez és az identitásválsághoz. Ezt a maszkot ráadásul nem könnyű letenni, hiszen gyakran évek, vagy évtizedek alatt alakítjuk ki magunknak. Az első lépés azonban az önismeret: fel kell ismerni, mikor és miért bújunk az álarc mögé. Kereshetünk olyan embereket, akiknek a társaságában biztonságban érezzük magunkat, és megpróbálhatjuk folyamatosan gyakorolni az őszinteséget. Akár magunkkal is! A valódi kapcsolódás nem a tökéletességen, hanem az őszinte jelenléten alaul. És néha a legbátrabb dolog, amit tehetünk, hogy megmutatjuk: kik is vagyunk valójában.
