Jelenleg egy átlagos NB I-es labdarúgó jövedelme körülbelül ennyi.

A kedvező adózási környezet révén a hazánkban legjobban teljesítő labdarúgók átlagosan nettó 5 millió forinttal gazdagodhatnak havonta, ami nemcsak hazai, hanem nemzetközi mércével mérve is figyelemre méltó összeg.

Tavaly a hazai élvonalbeli focicsapatokat támogató cégek összesen több mint 35 milliárd forintot költöttek el bérkifizetésekre, összesen 1370 dolgozójuk számára – számolt be erről a g7.hu. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy ezeknél a vállalatoknál az átlagos jövedelmek három- vagy akár négyszer magasabbak is lehetnek, mint az országos medián bérszint.

Az alkalmazottak két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók: az egyik oldalról találjuk a magas jövedelmű focistákat és sportszakembereket, akik jelentős összegeket keresnek, míg a másik oldalon azok az adminisztrációs munkatársak állnak, akik bérük tekintetében nagyjából az országos átlaghoz igazodnak.

A labdarúgócsapatokat működtető cégek hagyományosan a bérekre költik a legtöbbet. A nemzetközi gyakorlat szerint a büdzsé 70-90 százalékát is elviszik az ilyen személyi jellegű ráfordítások, sőt

Előfordulhat, hogy bizonyos klubok a teljes bevételükönél is jelentősen nagyobb összegeket fordítanak ilyen célokra.

A 2024/2025-ös szezonban az NB I-ben szereplő csapatoknál az előző üzleti év eredményei alapján a költségvetés aránya valamivel alacsonyabb volt, csupán 60 százalék. Azonban figyelembe kell venni, hogy az élvonalbeli együttesek összesített költségvetése 2024-re már meghaladta a 63 milliárd forintot, így ez a 60 százalék is jelentős, körülbelül 38 milliárd forintot képvisel. Érdemes megjegyezni, hogy az alkalmazottak száma, amely jelenleg 1370 fő, arra utal, hogy a költségvetésbe nem csupán a sportolók bérköltségei tartoznak.

Magyarországon a labdarúgók és edzőik helyzete igazán különleges: a focisták számára rendkívül kedvező adózási feltételek állnak rendelkezésre, ráadásul a munkáltatóknak sem kell járulékot fizetniük utánuk. Ennek következtében a cégek pénzügyi beszámolóiban található béradatokból viszonylag pontosan megállapítható, hogy mennyi pénzt fizettek hagyományos adózású bérként, és mennyit az ekho rendszerén keresztül. Az eredmények azt mutatják, hogy a ligák szintjén a teljes bérköltség több mint 80 százaléka jut a játékosokra és sportszakemberekre, míg mindössze egyhatod részesedik a többi alkalmazott. A csapatok között sincs jelentős eltérés: a focisták és edzők részesedése a teljes bérből mindenütt 75 és 90 százalék között mozog.

Összességében elmondható, hogy az NB I-es együttesek 2024 folyamán összesen 24,4 milliárd forintot költhettek el a labdarúgóik bruttó bérezésére.

A lap, mivel a kluboktól nem kapott megbízható adatokat, a weboldalakon található keretekre támaszkodott. Ennek alapján a 24 milliárd forintos összeg 344 labdarúgó között oszlott meg. Ez azt jelenti, hogy a havi bruttó átlagbér körülbelül 5,9 millió forint, és a kedvező adózási környezetnek köszönhetően a nettó bér alig marad el ettől, szinte pontosan 5 millió forintot tesz ki.

Az ötmilliós nettó átlagbér, ahogyan a cikk is említi, teljesen ésszerűnek tűnik, különösen, ha figyelembe vesszük az UEFA által közzétett statisztikákat, amelyek az elmúlt években hasonló trendeket mutattak. Azonban érdemes megjegyezni, hogy az egyes csapatok bérköltségei között rendkívül nagy eltérések figyelhetők meg.

A Ferencváros fizetésekben jócskán vezet az összes versenytárs előtt. A Fradinál a bruttó havi bér 16, a nettó 14 millió forint körül alakulhatott. A lista második helyén a Puskás FC ehhez képest már nagyon le van maradva a hatmilliós nettó bérrel, a Nyíregyháza pedig csak tizedannyit fizethetett játékosainak, mint a Fradi.

Ezek a juttatások már nemzetközi szinten is kimagaslóan magasnak számítanak.

Régiós összehasonlítás alapján, ha a labdarúgóbéreket vesszük alapul, a magyar csapatok körülbelül 30%-kal nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnak ezen a téren, mint a lengyel klubok, és az osztrák liga sem marad el túlságosan. A Ferencváros pedig kiemelkedő helyzetben van, hiszen a magyar csapatok közül a legnagyobb összeget költheti játékosaira, sőt, Belgiumban és Portugáliában is csupán három-három klub bérkerete haladja meg az övét. Érdekes módon, Franciaországban sem számítana a legszegényebb csapatok közé, míg a német ligában három együttes bérköltségeit is túlszárnyalná.