Elvesztettük Varga Zoltán, a Jászai Mari-díjas színművész legendás alakját - Győr Plusz.

Hatvannégy éves korában elhunyt Varga Zoltán Jászai Mari-díjas színész, a magyar színházi élet meghatározó alakja - tudatta a budapesti Katona József Színház pénteken.

Varga Zoltán, a neves művész, hosszú szenvedés után, augusztus 4-én távozott az élők sorából - olvasható a színház hivatalos weboldalán.

Varga Zoltán 1960. október 21-én látta meg a napvilágot Mohácson. Színészi pályafutását a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kezdte meg 1982 és 1986 között. Ezt követően a magyar színjátszás kiemelkedő színházainak oszlopos tagjává vált. A budapesti Katona József Színházban töltötte éveit 1986-tól 1993-ig, majd 1995-től 2004-ig ismét e társulatnál tevékenykedett. Közben a Művész Színházban (1993-1995) és a Centrál Színházban (2004-2006) is megfordult, ahol színészi tehetsége új dimenziókat nyert. Később a Budapesti Kamaraszínház (2006-2012), a tatabányai Jászai Mari Színház (2012-2014), valamint a Miskolci Nemzeti Színház (2014-2020) színpadán is maradandó élményeket és emlékezetes alakításokat nyújtott a közönségnek.

Művészi pályája során számos felejthetetlen alakítást nyújtott, köztük Spiró György Csirkefej című darabjának Sráca és Egressy Zoltán Portugáljának Sátán szerepe máig legendás. Filmszerepei közül emlékezetes a Meteo (1990) Verője és az Eszmélet (1998) tévéfilmsorozatban alakított József Attilája - idézik fel.

Varga Zoltán munkásságát a szakma és a közönség egyaránt elismeri, hiszen díjak sorát zsebelhette be. Többek között kiérdemelte a Színikritikusok díját kétszer, 1987-ben és 1999-ben, valamint az országos színházi találkozón a legjobb férfi epizódszereplő díját is, szintén ebben a két évben. Ezen kívül 1995-ben Jászai Mari-díjat, 1998-ban Vastaps-díjat, 1999-ben Hekuba-díjat, 2000-ben PUKK-díjat, és 2007-ben Brighella-díjat is nyert. Mindezek a kitüntetések bizonyítják tehetségét és elkötelezettségét a színház világában.

Tehetsége nemcsak a színészi pályán, hanem rendezői és képzőművészeti tevékenységeiben is megmutatkozott. 1998-ban saját képzőművészeti kiállítást szervezett, amelyen alkotásait mutatta be. Ezen kívül színpadra állította August Strindberg klasszikusát, a Julie kisasszonyt (2006), valamint Ivan Kusan Galócza című művét (2008), ezzel új dimenziókat nyitva meg a színházi világban.

Művészi karrierje, sokszínűsége, embersége és humorérzéke olyan hiányt hagy maga után, amelyet nehéz pótolni mindannyiunk számára. Gyermekei, szerettei, barátai és pályatársai mindannyian őrzik az emlékét, és ezzel méltó módon emelik ki az ő örökségét.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, ahol a művész hosszú éveken át színpadra lépett, méltó módon búcsúzik tőle hivatalos honlapján. Az intézmény megemlékezik azokról a felejthetetlen szerepekről, amelyeket a kecskeméti közönség láthatott, többek között az 1×3 néha 4, a Terror, a Pókháló, a Kőszívű és az Utazás a szempillám mögött című előadásokban.

A Jászai Mari Színház Facebook-oldalán szívből jövő búcsút intenek egy igazán különleges színésznek, akinek tehetségét számos emlékezetes előadásban csodálhatta meg a tatabányai közönség. Olyan művekben brillírozott, mint a Szerelem, A balkáni kobra, a Rokonok, a La Mancha lovagja, az Édes Anna, Az ügynök halála és a Dzsungel könyve, amelyek örökre belevésték magukat a színház szerelmeseinek emlékezetébe.

A Miskolci Nemzeti Színház Facebook-oldalán is tiszteleg a színművész emléke előtt, aki 2014 és 2020 között volt a társulat része. A közönség olyan felejthetetlen produkciókban élvezhette a tehetségét, mint a Kivilágos kivirradtig, A mi osztályunk, a Cyrano, a Don Juan, az Ördögök és az Ádám almái. Az emlékek között most is ott ragyognak ezek az előadások, melyekben a művész kiemelkedő teljesítménye maradandó nyomot hagyott a nézők szívében.