Az ukránok EU-csatlakozása mélyreható következményekkel zárulna az agrárszektor számára, amely új kihívásokat és lehetőségeket egyaránt magában hordoz. Az uniós szabályozások és támogatások bevezetése átalakíthatja a mezőgazdasági gyakorlatokat, és versen
A szakértők rámutatnak, hogy Ukrajnában nem ismertek azok az állatjóléti, állategészségügyi, növényvédelmi és élelmiszer-biztonsági normák, amelyek az Európai Unió gazdálkodói számára kötelezőek, és a génmanipuláció alkalmazása is elterjedt. Ezen kívül az ottani munkaerő költségei körülbelül feleannyiba kerülnek, mint az EU-ban, ráadásul a felhasznált anyagok, például vegyszerek és műtrágyák ára is kedvezőbb. Az energiaárak pedig több mint 50%-kal alacsonyabbak, ami jelentős versenyelőnyt biztosít Ukrajnának. Érdemes megjegyezni, hogy az ukrán agrárszektor legnagyobb, monopolhelyzetet élvező tíz cége közül kilenc külföldi bejegyzésű.
Gond az is Papp szerint, hogy Brüsszel minden eszközzel, bármiféle egyeztetés nélkül szabadkereskedelmi feltételeket biztosít Ukrajnának, ami révén az EU-ba importált ukrajnai mezőgazdasági termékek nagy részére kivetett vámok megszűntek. A háború kitörését követően pedig olyan, egyoldalú kereskedelmi kedvezményt adtak az ukránoknak, ami teljes vámliberalizációt eredményezett. Idén júniusig él egy olyan, eddig már kétszer meghosszabbított uniós rendelet, ami lehetőséget ad az ukrán agrártermékek szabad behozatalára.
„Ezáltal rendkívül gyorsan fenyegeti az EU-tagállamok mezőgazdaságát” – hangsúlyozza az elnök, hozzáfűzve, hogy mi, magyarok nem csupán a belföldi, hanem az uniós piacainkat is kockáztatjuk ezzel a lépéssel.
A szakértő szakszerű adatokkal támasztja alá álláspontját. 2020-ban a belföldi piacra mindössze 61 ezer tonna ukrán növényi termék érkezett, ám 2022-re ez a mennyiség drámai módon, 1,7 millió tonnára ugrott, ami harmincszoros növekedést jelent. A búza behozatala a nulláról 183 ezer tonnára emelkedett, míg a kukoricáé 26 ezerről több mint egymillió tonnára nőtt, ami 41-szeres emelkedést mutat. Az olajos magvak esetében a behozatal 27 ezerről 473 ezer tonnára, tehát 17 és félszeresére nőtt. A beáramló termékek jelentős része ráadásul nem felel meg az Európai Unió szigorú élelmiszer-biztonsági előírásainak. Ez a helyzet nemcsak a helyi gazdák versenyképességét veszélyezteti, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent a fogyasztók számára.
A humanitárius célból létrehozott tranzitfolyosó mára már valóban egy zárt átmenő rendszerré alakult, amelyhez kaució megfizetése is szükséges. Papp Zsolt György szerint ez a helyzet komoly problémát jelent, mivel a hazánkon keresztül haladó mezőgazdasági termékek más európai országokban könnyen piacot találnak, ezzel pedig kiszorítják a magyar termelők árucikkeit.
A közös agrárpolitika kerete jelenleg 387 milliárd euróra rúg, ami körülbelül az Európai Unió teljes hétéves költségvetésének egyharmadát teszi ki. Ez az arány egykoron elérte a 70 százalékot is, de az idők folyamán a mezőgazdaság részesedése a költségvetésből fokozatosan csökkent, olyannyira, hogy korábban az összes forrás felét is a mezőgazdaság kapta. A rendelkezésre álló pénz tehát már eleve szűkös. Amennyiben Ukrajna, amely 41 millió hektár mezőgazdasági területtel bír, csatlakozik az EU-hoz, úgy a közös agrárpolitika forrásainak negyedét vagy akár harmadát is igényelheti. Ez azt jelenti, hogy a többi tagállamnak ennyivel kevesebb forrással kell gazdálkodnia – figyelmeztet a kamara elnöke.
