Donald Trump felkavarta a tudományos közösséget, amikor félrevezető kijelentéseket tett az atomenergiával kapcsolatban.

Donald Trump beiktatási beszédében egy figyelemfelkeltő állítást tett, miszerint amerikai tudósok voltak az elsők, akik kettévágták az atomot. Ez a kijelentés azonban heves reakciót váltott ki a tudományos közösségből. Nem meglepő módon, hiszen a történelmi atomhasítást valójában Manchesterben hajtották végre. Az elnök valószínűleg a Manhattan terv és az atombomba fejlesztésének összefonódásában tévedett.

Trump tévedett, de az atomokkal kapcsolatos kérdés nem olyan egyértelmű, mint gondolnánk. Először is, mindenképpen meg kell emlékeznünk a neves új-zélandi tudósra, Sir Ernest Rutherfordra, aki 1919-ben a Manchesteri Victoria Egyetemen végzett kísérletei során felfedezte, hogy az atomok képesek széthasadni. Azonban a dolog nem ennyire egyszerű, ahogy Dr. Harry Cliff részecskefizikus is rámutatott; az "atom hasítása" kifejezés használata is problémás, hiszen a valóságban sokkal bonyolultabb folyamatok zajlanak a háttérben.

Az atomok az anyagok legkisebb építőegységei, amelyek egy középponti magból és körülötte keringő elektronokból állnak. Ezek a részecskék a létező legapróbbak közé tartoznak, nevük az ógörög „oszthatatlan” szóból ered. John Dalton 1803-ban vezette be az atomelméletet a tudomány világába, és ő azt hitte, hogy az atomok nem bonthatók le még kisebb részekre sem.

Majdnem egy évszázaddal később, Joseph John Thomson, a Cambridge-i Egyetem neves kutatója, forradalmi felfedezést tett: az elektront, ezzel megnyitva az utat a tudomány számára, hogy bebizonyítsa, az atomok nem önálló egységek, hanem kisebb alkotóelemekből állnak.

Rutherford később egy sor felfedezést tett az atomok természetéről, Hans Geigerrel és Ernest Marsdennel együttműködve bemutatta az atom bolygómodelljét 1911-ben, ami azért volt nagyszerű, mert ekkor kiderült, hogy az atomok egy pozitív töltésű magból állnak, ami körül az elektronok bolygókként keringenek. Pár évvel később Manchesterben olyan kísérleteket végzett munkatársaival, amik már nevezhetők atomhasításnak.

Rutherford forradalmi felfedezése rávilágított arra, hogy a nukleáris reakciók megvalósítása nem csupán elméleti lehetőség, hanem gyakorlati tény. E kísérletét sokan úgy értelmezik, mint a hasadás helyett inkább hasítás folyamatát, ahol egy elem átalakul egy másikká. 1932-ben John Cockcroft és Ernest Walton megalkották a világ egyik első részecskegyorsítóját, amely valóban képes volt atomokat kettéhasítani: lítium- és bóratomok protonbombázásos módszerrel szenvedtek el ezt a sorsot. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az atomenergiával és az atombomba létrehozásával kapcsolatos fejlődés nem csupán az atomok hasításának eredménye volt.

A Manhattan-terv, amelyről az Oppenheimer című film is szól, az Egyesült Államok 1942-ben indított kutatási és fejlesztési projektje volt, melynek célja az első atomfegyver megalkotása. Azonban ez a monumentalitás nem csupán amerikai tudósok munkájának gyümölcse volt; a britek, kanadaiak, és a dán származású Niels Bohr is jelentős szerepet játszottak a projektben. Ezen kívül ne feledkezzünk meg a magyar tudósokról sem, mint Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede, akik mind hozzájárultak a tudományos fejlődéshez. Az olasz Enrico Fermi, aki 1934-ben Rómában végzett áttörő kísérleteket, szintén kulcsszereplő volt, hiszen ő volt az, aki először sikeresen széthasította az atomot, ezzel megnyitva az utat az atomenergia és -fegyverek világában.

Otto Hahn, a neves német vegyész, aki egykor Rutherford tanítványaként tevékenykedett, és Fritz Strassmann, a kutatótársa, közös erőfeszítéseik révén újra felfedezték Fermi forradalmi felfedezését: az atommaghasadást. Ez a folyamat során az instabil elemek, mint az urán és a plutónium, magjaik szétesnek, miközben óriási mennyiségű energia szabadul fel.

Fermi 1939-ben elmenekült Olaszországból, és Chicagóba érkezése után megépítette az első atomreaktort. Ez, és Rutherford korábbi eredményei alapozták meg az atomfegyverek megalkotását.

Függetlenül attól, hogy ki volt az első, aki kettéhasította az atomot, Rutherford, Walton, Cockcroft, Oppenheimer, Fermi, Geiger, vagy Marsden, munkáik megnyitották az utat az új, nukleáris kor előtt, ami egyben a világtörténelem legnagyobb tudományos kísérlete lett.

A Nagy Hadronütköztető egy óriási részecskegyorsító, 1998 és 2008 között épült az Alpok alatt, ami a Higgs-bozon felfedezéséhez vezetett és a szubatomi világban történő kutatásokat teszi lehetővé. Az itteni vizsgálatok az univerzumot alkotó alapvető részecskék megtalálására irányulnak, és ezek a kutatások közvetlenül Rutherford korai kísérleteiből nőttek ki.