Békés korszakváltás 2025 - Csemadok és a közösségi összefogás A 2025-ös év küszöbén egy új fejezet nyílik meg a közösségi életünkben, amelyet a Csemadok és a helyi közösségek együttműködése határoz meg. Ez a korszakváltás nem csupán a hagyományok megőrzé
A nyár kezdetén elindítottuk második kérdőívünket, amelynek a „Csemadok és közösség” nevet adtuk. Az elmúlt 75 év során soha nem fordult elő, hogy a szlovákiai magyar közösség tagjait megkérdezték volna arról, hogyan viszonyulnak a Csemadokhoz. Ez egyedülálló lehetőség számunkra, hogy hallassuk a hangunkat és megosszuk véleményünket a szervezetről.
Arról sem kért az országos vezetés soha visszajelzést, hogy mik az elvárásai, mi az érdeklődési köre azoknak, akiknek a szolgálatára szerveződtünk. A visszajelzések alapján szeretnénk tervezni a jövőbeli programjainkat, fejleszteni a kommunikációnkat. Célunk, hogy a Csemadok az egész országban, minden generáció számára vonzó legyen.
Ez az első átfogó közösségi visszajelzés a szervezet történetében, ami már önmagában értékes. A nyitottság a kritikákra és a változásra való készség jó alapot teremthet a megújuláshoz. A tanulmány nem hallgatja el a negatív visszajelzéseket sem. Idézi az olyan kemény kritikákat, mint "A fáklyát dobjuk már el végre!" vagy "A Csemadok léte elavult a fiatalok körében." Egy önigazoló szervezet ezeket eltitkolná vagy bagatellizálná. A szlovákiai magyar közösség ritkán végez ilyen mélységű önvizsgálatot. Ez példa lehet más kisebbségi szervezetek számára is, hogy hogyan lehet a közösségi visszacsatolás alapján fejlődni.
A felmérésünk célja az volt, hogy feltérképezzük, miként viszonyulnak a felvidéki magyar közösség tagjai, akik potenciálisan érdeklődhetnek rendezvényeink iránt, a szervezetünkhöz. Kérdőívünket úgy alakítottuk ki, hogy még a diákok is könnyedén kitölthessék. Nagyszerű partnereket találtunk ebben a folyamatban, mivel több középiskola, hallgatói egyesületek és kulturális intézmények is segítettek abban, hogy eljuttassák az online kérdőívet a diákjaik és szimpatizánsaik köréhez.
Szlovákiában a 2021-es népszámlálás adatai szerint 422 065 ember az elsődleges identitásaként a magyarságot választotta, míg 34 089 fő másodlagos identitásként tüntette fel a magyart.
A 2011 és 2021 közötti időszakban a legnagyobb létszámú magyar közösség a Dunaszerdahelyi, Komáromi és Érsekújvári járásokban található. E három járás adta a legtöbb válaszadót a kutatás során, ám érdemes megjegyezni, hogy a válaszadók aránya nem volt egyenletes. Míg a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban jelentős számú magyar él, a Kassai, Nyitrai és Szenci járásokban jóval kevesebb a létszám. A Csemadok taglétszámát illetően, bár nincsenek pontos nyilvántartási adatok, a becslések szerint körülbelül 50 ezer taggal rendelkezik a szervezet, ami azt jelenti, hogy a felvidéki magyar közösség 11%-a tagja a Csemadoknak.
A Csemadokkal kapcsolatban a megkérdezettek 99,6%-a hallott, és a legtöbben azért ismerik a szervezetet, mert a saját településükön is aktívan működik (79,3%). A válaszadók 68,3%-a pedig arról számolt be, hogy családtagjaiktól, barátaiktól vagy a közösségi médián keresztül értesültek a Csemadokról. Érdekes, hogy a szervezet helyi jelenléte és a családi kapcsolatok révén szerzett ismeretek aránya szinte azonos: a válaszadók 73,3%-ának van olyan hozzátartozója, aki tagja a szervezetnek.
A felmérés alapján a válaszadók ismerik a Csemadokot, azonban csupán 38,6%-uk jelezte, hogy rendszeresen, évi szinten fizet tagdíjat. Ráadásul 22,8% kifejezte, hogy nem szeretne a szervezet tagja lenni. Ugyanakkor van ok a reményre is: a válaszadók 10,8%-a nyitott lenne a tagságra, amennyiben a szervezet megszólítaná őket. Viszont aggasztó, hogy csupán 6,9%-a aktívan részt vesz a Csemadok tevékenységeiben, de nem tagja a szervezetnek. Továbbá, a válaszadók 11%-a már nem aktív tagja a Csemadoknak, ami szintén figyelmeztető jel.
A Csemadok aktuális szerepét a megkérdezettek 74,8%-a a magyar kultúra megőrzésének kulcsfontosságú elemében látja. Ezen kívül 43,8% úgy véli, hogy a szervezet kiváló lehetőséget kínál a közösség építésére. Ugyanakkor 41,2% a modernizálás szükségességét hangsúlyozza, míg 21,3% elavultnak tartja a szervezet működését. Ezek az adatok különösen figyelemre méltóak, hiszen a válaszadók 72%-a részt vett az elmúlt két évben Csemadok által szervezett eseményeken, így személyes élményekkel is rendelkeznek a programjaink kapcsán.
A megkérdezettek kétharmada azért nem vett részt a Csemadok rendezvényein, mert nem jutott el kellő információ hozzá (43,6% nem tudtam róla, 24% nem találtam meg az információt a rendezvényről). A válaszadók 20,1%-a írta azt, hogy nem az ő generációjának szólnak a Csemadok rendezvényei. Fontos tanulság egyrészt, hogy nem elvárható az, hogy keressék a Csemadok rendezvényeit, hanem fel kell rájuk hívnunk a figyelmet. Másrészt, hogy a közösség igényeinek megfelelő rendezvényeket szervezzünk, hiszen a megkérdezettek 54,9%-a könnyűzenei koncerteket, 52,1%-a családi programokat, 51,2%-a népzenei és néptáncos programokat, 48,8%-a táborokat és kirándulásokat, 44,7%-a képzéseket és tanfolyamokat látna szívesen.
A különböző eseményekről a válaszadók 86,1%-a a Facebook segítségével szerzi meg az információkat, míg 69,8% baráti és ismerősi körén keresztül tájékozódik. A plakátok és szórólapok szerepe is jelentős, hiszen a válaszadók 51,4%-a ezeken keresztül értesül a rendezvényekről. Érdekes, hogy a megkérdezettek közel 20%-a már inkább az Instagram, TikTok és YouTube platformokon keresztül keres információt. Egy másik felmérésből kiderül, hogy az online tartalmak világában a legtöbben a videós anyagokat (52,7%) részesítik előnyben, míg a közösségi média bejegyzések (46,6%) és a podcastek (32,8%) szintén népszerű választások.
A Csemadok jövője szempontjából rendkívül lényeges, hogy a megkérdezettek többsége szívesen bekapcsolódna a rendezvények szervezésébe, amennyiben erre lehetőséget kapna. A válaszadók körében a családi programok szervezése a legnépszerűbb (56,6%), ezt követi az önkéntes munka (44,5%), a versenyek és vetélkedők (30,6%), valamint a tanulási csoportok (19,7%). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a Csemadok alapszervezetei bátran fordulhatnak a közösség inaktív tagjaihoz, hiszen sok potenciális segítő vár arra, hogy rátaláljon a számára vonzó feladatra. Az aktivitás növelése érdekében érdemes lehet kreatív és inspiráló lehetőségeket kínálni számukra!
Bátorító jel, hogy a válaszadók közül 64 személy önálló véleményt osztott meg a Csemadokkal kapcsolatban. Ezek a vélemények nem mindegyike volt optimista, hiszen akadtak olyanok is, amelyek kritikát fogalmaztak meg: „Sok helyen sajnos csak a koszorúzásokra korlátozódik a tevékenység. Fontos a megemlékezés, de ez nem lehet a közösségi élet kizárólagos tartalma.”, vagy „Itt az ideje, hogy a fáklyát végre eldobjuk!”, valamint „A Csemadok léte elavult a fiatalok körében. Reformokra és újításokra van szükség.” Ugyanakkor a többség inkább konstruktív javaslatokat fogalmazott meg: „Kvíz-estek és műveltségi vetélkedők szervezése”, „A szervezet számára remek lehetőség lenne, ha megyénként vagy járásonként létezne egy jól felszerelt központ, amelyet különféle eseményekre, például színházi előadásokra, filmvetítésekre, workshopokra és fejlesztő előadásokra is kihasználhatnánk.”, „Fontos lenne jobban figyelni az időpontok kiválasztására”, valamint „A hazai művészeknek és amatőröknek nagyobb teret kellene adni, és a rendezvényeket jobban menedzselni, változatos helyszínekkel kiegészítve, új programokat kitalálva, például középiskolások számára.” Ezek az észrevételek azt mutatják, hogy a közösségünk tagjai bíznak a Csemadok jövőjében, és szeretnék aktívan hozzájárulni annak fejlődéséhez.
Bugár S. Veronika, Keresztesi Ildikó, Petheő Attila
