"Békemenet a Lovin: Egy különleges esemény, ahol a béke és az összetartozás szellemében gyűlnek össze az emberek. A rendezvény célja, hogy kifejezze a közösség erejét és a harmónia iránti vágyat. A Lovin festői környezetében, a résztvevők együtt sétálnak,
Jelenleg, amikor Gárdonyban, mindössze egy ugrásnyira Felcsúttól, a Fidesz képviselői már inkább inkognitóban merészkednek a választók elé, vajon ki az, aki még mindig kedvet érez a békemeneteléshez? Az utóbbi hetek és hónapok során számos település ébred rá arra, hogy mindig is a cső rosszabbik végén voltak. Elég csak a közösségi média posztjait átnézni, hogy lássuk: a választók már nem hajlandók elhinni a régóta ígérgetett elkerülő utakat, kórházfelújításokat vagy vízpótlásokat. Az ilyen politikai trükközések gyorsan megkapják a megérdemelt gúnyolódásokat és dühös kommenteket. Ráadásul a kormánypénzen támogatott álcivil szervezetek által rendezett hatalompárti tüntetés eleve abszurd vállalkozás volt. A NER addiktív tudatmódosítói már a korábbi adagokkal sem működnek, és hirtelen kiderül, mennyire vékony a határvonal a "nemzetben politizálás" és a nevetséges hőzöngés között. A szellemi roncsderbi eddig is csak illúzió volt. Például a permanens békemenetelők szerint Azahriah dalszövegei tele vannak erőszakkal és drogokkal, és meg kell védeni tőlük a gyerekeket. De amikor Nagy Feró így szól: "üss a rohadt kölökre a lapátnyéllel jó nagyot!", arról már meghatott tudósításban számol be az agitprop-sajtó, mint "újabb nagyágyú a menet élén". Az ilyen kettősségek jól mutatják a helyzet abszurditását, és hogy mennyire megkérdőjeleződött a politikai diskurzus hitelessége.
Ha van valami, amit érdemes lenne elrejteni a fiatal magyar generáció elől, az kétségtelenül a politikai perverzió e céltalan tobzódása. A jó hír a lelkileg egészséges többség számára az, hogy ha a hatalom továbbra is halogatja a következő megnyilvánulását, az érdeklődés egyre inkább csökkenni fog. Például, ha október 23-ára időzítik, ahogyan a hírek sugallják (szokásuk szerint a nemzeti ünnepet ismét a megosztottság ünneplésére használva), akkor már a Lovin is elférnek, azon a helyszínen, amelyet nemrégiben a Pride eseményének ajánlottak. Nem a versenypályán, hiszen annyian sosem voltak, hanem a lelátón vagy azon a kis körön, ahol a lovakat futtatják a verseny előtt. Történelmileg úgy alakult, hogy a Stefka István, Bayer Zsolt, Csizmadia László, Ifj. Lomniczi és a többi, jól megfizetett forradalmár produkciójára már ma is jóval kevesebben lennének kíváncsiak, mint a melegfelvonulásra. És nem azért, mert százezrek szexuális orientációja megváltozott volna a genderpropaganda hatására, hanem mert – különösen az elmúlt öt év eseményeit tekintve – annyira kínossá vált az Orbán-körhöz való tartozás, hogy csak azok vállalják fel ezt, akik kifejezetten ebből élnek.
A rossz hír (mármint a szórakozni vágyó publikum nézőpontjából), hogy az ismert körülményekre való tekintettel - a kormánypártnak már azon pártintézményeknél is csak szűk többsége van, amelyeknél Tarlós István még magabiztosan vezetetett napokkal azelőtt, hogy simán kikapott Karácsonytól - a politikai busójárás akár el is maradhat. Egyelőre a szervezők is tagadják, mind a szándékot, mind pedig a dátumot - őszintén szólva van is miért.
