Az unokák öröklése és a végrendelet eltörlése egy rendkívül érzékeny és fontos téma, amely számos családi dinamikát érinthet. Az unokák számára a családi örökség továbbadása nem csupán anyagi javak átadását jelenti, hanem a családi hagyományok, értékek és
Agglegény éveim nagy részét egyedül töltöttem, ám nyolc évvel ezelőtt találkoztam egy velem egykorú hölggyel, aki hamarosan az élettársam lett. Mivel saját gyermekünk nem született, 2022-ben közjegyzői jegyzőkönyv keretében a lakásomat ráhagytam. Sajnos tavaly a kapcsolatunk megromlott, és az idei év elején végleg külön utakon folytattuk. A helyzet miatt úgy érzem, hogy szükségem van a végrendeletem módosítására. Van erre lehetőség? Ha igen, mit kell tennem?
Ezen a héten különleges módon két olvasói levélre is válaszolunk, hiszen mindkét kérdés viszonylag rövid, és a téma is közös: az öröklés. Noha a kérdések hasonló területet érintenek, a jogi megoldások eltérőek, ezért érdemes sorban áttekinteni őket.
Az első olvasói levél kapcsán érdemes átgondolni, hogy ha egy örökhagyó nem készít végrendeletet vagy kitagadási nyilatkozatot életében, akkor a hagyatéki eljárás során a 40/1964. (IV. 26.) törvény (Ptk.) öröklésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni, amely négy különböző örökségi csoportot különít el. A Ptk. 473. §-a értelmében az első örökségi csoport tagjai az örökhagyó gyermekei és házastársa, akik egyenlő arányban részesednek az örökségből. Amennyiben valamely gyermek nem örököl (például ha elhunyt), az ő részét az örökhagyó unokái öröklik, szintén egyenlő részekben. Ha pedig az unokák sem tudnak örökölni, akkor az örökség további leszármazottaikra száll, szintén egyenlő arányban.
Ha tehát első olvasónk még ha nem is írna végrendeletet, a hagyatéki eljárás során a vagyonát a törvény szerint egyenlő arányban a még élő lánya és a másik, már elhunyt lányától származó unokája (néhai édesanyja révén) örökölné meg. Olvasónk akarata tehát törvényből kifolyólag teljesülne, ehhez pedig jelen állás szerint végrendelkeznie sem kell.
A második levél szerzőjének jogi helyzete markánsan eltér az előző olvasónkétól, hiszen ő a három évvel ezelőtti végrendelkezése óta úgy vélhette, hogy hagyatéka már rendezett. Azonban bizonyos események új kihívások elé állították. A vonatkozó jogszabályok, mint például a Ptk. 480. §-a, figyelembe veszik az ilyen sajátos helyzeteket, ugyanis az örökhagyó bármikor módosíthatja végakaratát, és végrendeletét bármikor érvénytelenítheti. A végrendelet megszüntetésének alapvetően három módozata létezik: a) egy új, érvényes végrendelet készítése, amely felülírja a korábbit (jellemzően, ha az új végrendeletben az örökhagyó más személyre hagyja a vagyont), b) a meglévő végrendelet hivatalos visszavonása, vagy c) a végrendelet megsemmisítése (például, ha az önállóan készült).
A második esetben olvasónk szabadon módosíthatja az eredeti végakaratát. Az, hogy csupán érvényteleníti a korábbi végrendeletét, vagy inkább egy új végrendelet révén másik, általa kiválasztott örökösre bízza lakását, teljes mértékben az ő döntése. Valójában mindkét lehetőség lehetővé teszi számára, hogy a volt élettársa ne örökölje a javait.
