Az SIS (Secret Intelligence Service) nem csupán napjainkban mutatkozik "aktívan" a kormány irányítása alatt – négy különös eset a múltjából érdekes fényt vet arra, hogyan formálta a szervezet történelmét.
A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) története során számos kétes ügybe keveredett, gyakran önhibájából. Az utóbbi időszakban különösen aktuálissá vált a téma, miután a kormány elleni bizalmatlansági szavazást megnehezítő SIS-jelentés nyilvánosságra került. Ennek kapcsán újra felmerül a kérdés, hogyan manipulálhatják politikai célokra ezt az intézményt. A történelem során már számos példa volt arra, hogy a SIS-t ilyen módon használták fel.
A SIS-t 1993-ban hozták létre a Csehszlovákiában hírszerzéssel és kémelhárítással foglalkozó FBIS romjain. Nem az egyetlen hírszerző testület Szlovákiában, de egyértelműen a leghírhedtebb. Fennállása során tizenhárom igazgatót fogyasztott el, csak az elmúlt öt évben négyen irányították a testületet.
A Szlovák Köztársaság megalakulásának első éveiben a SIS aktív szerepet játszott a közéleti tevékenységek alakításában - annak is köszönhetően, hogy Ivan Lexa vezetésével Vladimír Mečiar gyakorlatilag az államhatalom közvetlen irányítása alá vonta a testületet.
Bár eddig még nem sikerült véglegesen bizonyítani, úgy tűnik, hogy a SIS valószínűleg részt vett Michal Kováč államfő fiának elrablásában.
Az ifjabb Kováč eltűnése Pozsonyból egy titokzatos és zűrzavaros eseménysorozat részeként zajlott, amely során állítólag Ausztriába hurcolták. A hírek szerint a német hatóságok által kiadott elfogatóparancs miatt került őrizetbe. Mečiar határozottan hangoztatta, hogy Kováč "önként távozott", és ennek kapcsán amnesztiát hirdetett az érintettek számára. A titkosszolgálat mögött álló szándék világos volt: a céljuk az volt, hogy fokozzák a kellemetlen helyzetbe került államfőre nehezedő nyomást, ezzel is hozzájárulva a kormány politikai céljaihoz, és talán még a lemondásának elősegítéséhez is.
Péter Tóth pályafutását a kilencvenes években indította újságíróként, és többek között a Sme napilapnál is tevékenykedett, ahol hozzáértésével és elkötelezettségével hamar felkeltette a szakma figyelmét.
1998-ban, az első Dzurinda-kormány megalakulásakor csatlakozott a SIS-hez, ahol titkosszolgálati tevékenységekbe is részt vett, így nemcsak a politikai történések, hanem a titkos játszmák világába is belépett.
A probléma az volt, hogy ezt 2002-ig a napilap újságírójaként tette. Ilyen minőségében került konfliktusba Vladimír Palko belügyminiszterrel is, aki ellen névtelen feljelentést tett. Tóth ebben az időszakban összebarátkozott Marian Kočner oligarchával és másfél évig foglalkozott többek között a meggyilkolt Ján Kuciak tényfeltáró újságíró tevékenységének figyelésével.
2011-ben jelentős felfordulást váltott ki a szlovák közéletben a Gorilla-iratok nyilvánosságra hozatala. Ezek a dokumentumok a Szlovák Információs Szolgálat 2005 és 2006 között végzett lehallgatási műveleteiből származnak, és a felvételek Jaroslav Haščák, a Penta társtulajdonosának titkos beszélgetéseit rögzítik, amelyek egy, az SIS által bérelt titkos lakásban zajlottak. Az események felfedték a politikai és gazdasági kapcsolatok sötét oldalát, és komoly társadalmi vitákat generáltak Szlovákiában.
A hangfelvételek alapján világossá vált, hogy Haščák szoros kapcsolatot ápolt a második Dzurinda-kormány befolyásos tagjaival és döntéshozóival, valamint Robert Fico későbbi miniszterelnökkel is. A háttérben zajló megbeszélések során kulcsfontosságú gazdasági ügyekről hoztak döntéseket, mindezt zárt ajtók mögött.
Az Alkotmánybíróság 2012-ben megállapította, hogy a felvételek illegálisan készültek, a SIS néhány tisztviselője pedig az üzletemberekkel való egyezkedésre használta fel azokat. A Gorilla-iratok kapcsán szerveződtek Szlovákiában az első igazi tömegtüntetések 1998 óta, a jobboldal több háttérembere pedig lemondásra vagy visszavonulásra kényszerült.
Bár az SIS igazgatói közül többen is bűncselekmények gyanújába keveredtek - a leghíresebb közülük a Mečiar-kormány idején ténykedő Vladimír Lexa -,
az első előzetes letartóztatásba vett vezetőnek az a Vladimír Pčolinský számított, aki 2020 és 2021 között egy évig vezette a titkosszolgálatot.
Pčolinský a Sme rodina jelöltjeként, bár nem hivatalosan, került a pozíciójába. Azonban a koalíció belső feszültségei és a növekvő kétségek következtében 2021 márciusában leváltották. Abban az időszakban, amikor a SIS igazgatója volt, a NAKA őrizetbe vette, és vádat emeltek ellene. A hatóságok szerint 40 ezer eurót fogadott el Zoroslav Kollár vállalkozótól, aki cserébe azt kérte, hogy a SIS ne figyelje meg őt. Utódja, Michal Aláč szintén egy másik botrányba keveredett, a Végkifejlet-ügy (Rozuzlenie) kapcsán, ahol mindketten azzal a váddal szembesültek, hogy részt vettek egy szervezett bűnözői csoport létrehozásában és működtetésében.
