Az Indexhez eljutott információk alapján a választások előtt várhatóan változások léphetnek életbe a hatáskörök terén.
Az Index birtokába jutott egy olyan előterjesztés, amely gyökeresen átalakíthatja Budapest működését. A dokumentum alapján Böröcz László, az I. kerület fideszes polgármestere egy javaslatot nyújt be a Fővárosi Közgyűlésnek, amely szerint a főváros tulajdonában lévő közterületek és közutak jelentős része a kerületekhez kerülne. Ezzel a lépéssel a kerületi önkormányzatokhoz tartoznának a parkok és közterületek, lehetővé téve, hogy azok a helyi lakosok elvárásainak megfelelő rendet és tisztaságot biztosítsanak. Cikkünkben részletesen bemutatjuk az előterjesztés tartalmát és következményeit.
Az Index birtokába került az az előterjesztés tervezet, amely átalakíthatja Budapest működését. Azonban mielőtt rátérnénk magára az előterjesztésre, érdemes áttekinteni, hogyan is állnak szemben egymással a felek ebben a vitában.
Karácsony Gergely főpolgármester reggel a közösségi médiában arról posztolt, hogy Böröcz László, az I. kerület polgármestere egy olyan előterjesztés benyújtására készül a Fővárosi Közgyűlésben, amely elvenné a fővárostól a tulajdonában vagy kezelésében lévő közterületeket, az ezek fenntartására szolgáló fővárosi forrásokkal együtt. A főváros vezetője szerint ez a javaslat egyszerre szakmaiatlan és erkölcstelen. Úgy vélekedett, hogy azért szakmaiatlan, mert minden sikeres európai nagyvárosban sokkal kiterjedtebb jogkörökkel és forrásokkal rendelkezik a fővárosi önkormányzat. "És erkölcstelen is, hiszen épp elég, hogy a kormány kifosztja a fővárost, nem kellene ehhez a kerületeknek is felcsatlakozniuk."
Böröcz László, az I. kerület polgármestere is kifejezte véleményét a főpolgármesteri posztra. Bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Karácsony Gergely aggodalma a főváros közterületeinek állapota miatt nem egyedülálló. "Minden kerületben évek óta küzdünk azzal a problémával, hogy a fővárosi parkok elhanyagoltak, a közterületek pedig koszosak és rendezetlenek. Az itt élők joggal várják el tőlünk a megoldásokat, és teljesen érthető, hogy nem foglalkoznak azzal, hogy az adott terület tulajdonosa a kerület vagy a főváros."
Böröcz László úgy véli, hogy nem véletlen, hogy a kerületi polgármesterek jelentős része, pártállástól függetlenül, egyetértenek: ideje lépéseket tenni az ügy érdekében. "Két hete Soproni Tamással számos témában esett szó a véleménykülönbségeinkről az ÖT stúdiójában, de ebben a kérdésben teljesen egyetértettünk. A javaslatunk egy átfogóbb koncepció része: rendet kell teremtenünk a budapesti utcák, terek és parkok kaotikus helyzetében, és világos szabályokat kell felállítanunk! A parkok (és egyéb közterületek) az önkormányzathoz tartozzanak, ahonnan az ott lakók a tisztaságot és a rendezettséget elvárják!"
Majd Böröcz László pontokba szedte az elképzeléseit:
Böröcz László, Budavár fideszes polgármestere egy különleges javaslattal állt elő, amely jelentős változásokat hozhat a fővárosi önkormányzat és a kerületek közötti tulajdoni viszonyokban. A tervezett előterjesztés célja, hogy új kereteket biztosítson a helyi önkormányzatok működéséhez és az ingatlanok kezeléséhez, ezzel is elősegítve a hatékonyabb és átláthatóbb közigazgatást. Az ötlet már előkészítés alatt áll, és várhatóan hamarosan a nyilvánosság elé kerül.
A javaslat lényege, hogy megszüntesse a budapesti közterületek és közutak jelenlegi, szétszabdalt tulajdoni viszonyait. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a terek, parkok, és közutak karbantartása, fejlesztése, valamint tisztán tartása elsősorban a kerületek feladatkörébe tartozik, nem pedig a fővárosé. Böröcz érvelése alapján a helyi önkormányzatokról szóló törvény is ezt a megközelítést támogatja, így indokolt a feladatok átcsoportosítása.
Az előterjesztés hivatkozik a helyi önkormányzatokról szóló törvényre, amely meghatározza, mely feladatok tartoznak a fővároshoz, és melyek a kerületekhez. A jogszabály szerint a nagy forgalmú, országos jelentőségű utak, a főútvonalak, a tömegközlekedési csomópontok, és a kiemelt közparkok és közterek fenntartása és fejlesztése a Fővárosi Önkormányzat feladata. Minden más, helyi léptékű közút és közterület ügye - beleértve a karbantartást, fejlesztést és üzemeltetést - a kerületi önkormányzatokhoz tartozik.
Az Index információ szerint Böröcz László arra hivatkozik, hogy "a fenti rendezőelv logikusnak hat, azonban annak érvényre juttatását - nem csak a közterületek napi fenntartását, de a felújításokat és fejlesztéseket is - a gyakorlatban jelentősen megnehezíti a fővárosi közterületek és közutak mozaikos vagyonjogi (elsősorban tulajdonjogi) helyzete".
A tervezett előterjesztés különösen érdekes példaként említi az Alagút utcát, amely mindössze kétszáz méter hosszú, mégis a tulajdonviszonyok szövevényes váltakozását mutatja be. A Krisztina tértől kezdődően a terület kerületi tulajdonban áll, azonban a fővárosi tulajdonú alagútban folytatódik, míg a Logodi utca környékén ismét a kerület birtokában lévő egy rövid szakasz található. De nem ez az egyetlen furcsaság: a javaslat arra is rámutat, hogy hasonló mozaikos tulajdoni struktúrák más kerületekben is megfigyelhetők, ami jelentősen megnehezíti a fenntartással, fejlesztéssel és a felelősségi viszonyok rendezésével kapcsolatos feladatokat.
A jelenlegi tulajdonviszonyok, amelyek sokszor mozaikosnak és indokolatlanul bonyolultnak tűnnek, a rendszerváltás utáni időszakból származnak. Az elmúlt három évtized során a szabályozások nem kaptak megfelelő felülvizsgálatot, holott Budapest szerkezete és működése gyökeresen átalakult. A város dinamikusan fejlődött, a jogi keretek jelentős változásokon mentek keresztül, és a kerületek egyre inkább aktív szereplőkké váltak a fejlesztések terén. Az előterjesztés arra figyelmeztet, hogy ez a szétszabdalt tulajdonosi struktúra számos gyakorlati problémát generál, és komoly gátat jelent a város hatékony működésében.
Az előterjesztés azzal érvel, hogy a kerületi önkormányzatok állnak legközelebb a budapestiekhez, ezért ők ismerik legjobban az egyes utcák és terek problémáit. A dokumentum szerint a lakók többsége természetes módon a kerülethez fordul, ha egy park vagy közút állapotával elégedetlen, függetlenül attól, hogy az terület hivatalosan fővárosi tulajdonban van. A javaslat készítője szerint a helyi politikai felelősség is a kerületeknél jelenik meg:
Ezzel szemben a Fővárosi Önkormányzat a méretéből és feladatai sokféleségéből adódóan jóval távolabb van a helyi ügyektől, mint a kerületek. A dokumentumban úgy fogalmaznak: a főváros kevésbé érdekelt egy-egy tér vagy utca folyamatos karbantartásában, mert nehezen tudja rangsorolni, mely fejlesztések élvezzenek elsőbbséget.
A kerületek számára rendkívül lényeges minden közterület, hiszen ezek közvetlen hatással vannak a helyi lakosságra és a választókra egyaránt. Ennek következtében az évek során számos kerület saját kezdeményezésből látott neki olyan feladatok elvégzésének, amelyek hivatalosan a főváros hatáskörébe tartoznak.
"A kerületi polgármesterekkel folytatott megbeszélések után megállapítható, hogy a közterületek, parkok és közutak tulajdonjogának tisztázása és egységesítése jelentős lépést jelentene Budapest hatékonyabb és átláthatóbb működése érdekében" - áll a javaslatban. Böröcz véleménye szerint a rendezés érdekében elengedhetetlen, hogy bizonyos döntések és jogszabály-módosítások szülessenek:
A javasolt rendszer bevezetése a fővárosban számos területen kedvező változásokat hozhat. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a kerületi önkormányzatok mélyebb rálátással bírnak a helyi közösségek szükségleteire, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban és célzottabban reagáljanak a lakosság felmerülő problémáira. Emellett a közterületek és a közutak fejlesztését is hatékonyabban tudják megszervezni, így a városrészek fejlődése dinamikusabbá válhat.
Másfelől, a tulajdonosi rendszer átalakítása megszüntetné az átfedéseket és az engedélyezési konfliktusokat. A fejlesztési folyamatok is sokkal gördülékenyebbé válnának, mivel a kerületeknek nem lenne szükségük külön fővárosi engedélyekre minden egyes beruházás esetén. Továbbá, a javaslat alapján a köztisztaság és a közbiztonság is jelentősen javulna, mivel a kerületek hatékonyabban tudnák megszervezni a napi karbantartási feladatokat, a közterület-felügyeletet, valamint a közszolgáltatások koordinálását.
A javaslat szerint a módosítás törvénymódosítást és kormányzati döntéseket igényel, mivel a tulajdonviszonyok és feladatmegosztások átalakítása országos jogszabályokat is érintene. Az előterjesztés első lépésként a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását javasolja. Ennek célja, hogy a jelenlegi feladatmegosztási elv a tulajdonjogi szabályokban is megjelenjen.
A tervezett módosítás szerint a kerületi önkormányzatok válnának a közterületek és közutak tulajdonosává, míg a kiemelt főútvonalak, gyűrűs utak és jelentős közlekedési csomópontok továbbra is a főváros kezelésében maradnának. A javaslat lehetőséget ad arra is, hogy egy alacsonyabb szintű jogszabályt alkossanak, amely részletesen rögzítené, hogy mely területek tartoznak a főváros, és melyek a kerületek felelősségi körébe.
Az előterjesztés alapján elengedhetetlen, hogy bevezessünk egy átmeneti időszakot, amely lehetőséget biztosít az érintett közterületek és utak nyilvántartásba vételére, valamint a tulajdonjogok rendezésére. Ez az időszak 2027. január 1-jén zárulna le, amikor is a fővárosi szinten nem kiemelt területek átkerülnének a kerületek tulajdonába.
A kezdeményezés hívei úgy vélik, hogy e lépés révén egy átláthatóbb, hatékonyabb és a helyi közösségek számára jobban érzékelhető városüzemeltetési rendszer valósulhat meg. Az Index értesülései alapján az előterjesztés sorsa a következő hetek során fog eldőlni a fővárosi közgyűlés keretein belül.
