**Az Elmaradt Megvilágosodás: Egy Útkeresés Története** A megvilágosodás fogalma sokak számára a tudatosság csúcsát, a belső béke és a bölcsesség állapotát jelenti. Ám mi történik, amikor ez a pillanat elmarad? Amikor a belső utazás helyett az élet hétkö

A Pünkösd ünnepe a Szentlélek eljövetelét jelzi, aki békét és bölcsességet hoz a szívekbe és az elmékbe. Ám úgy tűnik, hogy a Szentlélek nem találta meg útját a romániai politikai színtérhez. A politikai játszmák továbbra is zajlanak, mintha semmi sem változott volna. Pedig sürgősen szükség lenne a kormányzati pozíciók véglegesítésére, de a tárgyalások igencsak akadoznak. Minden párt saját érdekeit igyekszik érvényesíteni, és ezáltal nem tudnak közös nevezőre jutni a vágyott miniszteri posztok ügyében.

A közlekedési minisztériumot a PSD szeretné megtartani, de a képviselőház jelenlegi elnöke is magának szeretné.

A PNL a jelenlegi minisztériumi struktúráját kívánja megőrizni. Az európai alapokért felelős tárcát az USR is szeretné magáénak tudni. Az USR érdekelt abban, hogy Iulian Bulai vagy Dacian Cioloș vezesse a külügyminisztériumot, ám utóbbit egyes liberális politikai szereplők nem fogadják el könnyen, annak ellenére, hogy Ilie Bolojan Cioloșt tanácsadói szerepre kérte fel a Cotroceni Palotában.

Ami az RMDSZ-t érinti, fenntartaná a meglévő portfólióit.

A tárgyalások továbbra is zajlanak, miközben a pártok közötti feszültség egyre inkább szikrázik.

Nicușor Dan bejelentette, hogy június közepére jöhet létre egy jövőbeli végrehajtó hatalom. Amely egyben adó- és áremelési hullámmal köszön be: a lakosságra, a vállalatokra és az állami intézményekre hatással lévő költségvetési javaslatok sora várja most az új kormányt alakítani kívánó pártvezetők politikai döntéseit.

Az államfő vasárnap este azt mondta, hogy egyelőre vázlatosan tárgyalnak az adóügyekről...

Mindez azért történik, hogy legalább 30 milliárd pluszponttal gazdagítsa az állami költségvetést, és hozzájáruljon a korábbi kormányok által elhanyagolt hiánycélok teljesítéséhez.

Mondhatni költségvetési patthelyzet alakult ki Cotroceni-ben: a pártok nem jutnak megállapodásra az új adóintézkedésekkel kapcsolatban. Mindegyik a saját javaslataival érkezik, de a hatástanulmányok hiánya és a költségvetési jövőképben mutatkozó jelentős eltérések fenntartják a patthelyzetet.

Miközben a politikai elit a szegények adóterheit növelné, megadóztatná a 2500 lej feletti nyugdíjakat és a fizetéseket, sőt, még a macskaeledelre is adót vetne ki, a speciális nyugdíjakat megőriznék "speciális" státuszukban. E közben a politikai pártok is szép summákat zsebelnek be a deficites költségvetésből. Az év eleje óta összesen 78 millió lejt osztottak szét közöttük, ebből 21 milliót áprilisban, az elnökválasztás első fordulójának kampányidőszakában utaltak át. Néhány formáció, beleértve azokat is, akiknek nem volt saját jelöltjük, a pazarlás örömeiben fürdőzött. Az SOS Románia a legnagyobb összeget költötte politikai utazásokra és rendezvényekre. Az Választási Hatóság által nyilvánosságra hozott adatok szerint a PSD volt az, amely a legtöbb pénzt kapta és költötte el az év elejétől áprilisig, a források zöme pedig az elnökválasztási kampány promócióira ment el.

A PNL sokkal óvatosabb megközelítést alkalmazott. Az év első négy hónapjában 14,27 millió lejt kapott, amelyből 3,1 millió lejt használt fel. Ezzel szemben az USR az első négy hónap alatt már 10 millió lejt meghaladó összeget fordított. Az AUR esetében az állami támogatás az év eleje óta 15,5 millió lejre rúg, azonban a havi kiadásaik már 4,2 millió lejt is elértek, és a rendelkezésre álló források jelentős része propagandacélokat szolgált.

A parlamenten kívüli pártok is részesültek támogatásban. A Forța Dreptei például az év első négy hónapjában összesen 328 484 lejt kapott. Ludovic Orban vezetésével a párt a legtöbb forrást a fióktelepek székhelyének bérleti díjára és a közüzemi költségekre használta fel, mivel jelenleg nincsenek parlamenti képviselőik.

Ugyanez történt az Eugen Tomac európai parlamenti képviselő vezette PMP esetében is. Négy hónap alatt 370.940 lejt kapott.

Az elmúlt napok eseményei igazán különös fordulatokat hoztak. Pünkösd előtt a "megvilágosodott" gazdasági miniszter meglepő kijelentést tett, miszerint a parajdi sóbánya katasztrófáját egy hódcsalád okozta. Az illetékes hatóságok pedig arra hivatkoztak, hogy a szükséges javítási munkálatok elvégzését a hódok törvény általi védelme gátolja. Ám a Natura 2000 szervezet szerint az érintett területen valójában nem éltek hódok, így felmerül a kérdés: miért is lett volna szükség a hódok védelmére a munkálatok leállításához?

Azt állítják, hogy a magyarok felelősek a parajdi bányakatasztrófáért, pedig a valóság sokkal bonyolultabb. 14 évvel ezelőtt a parajdi sóbányát egy kolozsvári földrajzi társaságnak adták át, amelyet a magyar kormány is támogatott, de a részletek máig tisztázatlanok. Amikor a román kormány 2013. február 27-én javítási munkálatokat tervezett a bányában, a hírek szerint a magyar fél közbelépett, megakadályozva ezzel a munkálatok elvégzését.

Bár a keretek szűkösek, fontos megemlítenünk, hogy az Európai Unió véglegesen elvetette a Minority SafePack polgári kezdeményezést. Ez a kezdeményezés egymillió európai uniós polgár hangját képviselte, akik arra kérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki jogszabályokat az őshonos kisebbségek hatékonyabb védelme érdekében.

Íme, milyen furcsa helyzet állt elő: a romániai politikai színtéren a bölcsesség helyett inkább zűrzavar és érdekek dominálnak. Úgy tűnik, hogy ismételten elmaradt a várva várt pünkösdi megvilágosodás, amely talán egy új irányt adhatott volna a közéletnek.