A Mol ideiglenesen kikerülheti Trump olajszankcióit – legalábbis egyelőre.
Trump szankciókat hirdetett a Rosznyeft és a Lukoil ellen, azonban a Mol jellemzően közvetítők révén szerzi be az üzemanyagot ezektől a vállalatoktól. Orbán és Trump közötti személyes kapcsolat esetleg hosszabb ideig fenntarthatja a Mol lehetőségeit, de valószínű, hogy a cégnek sürgősen fel kell gyorsítania a leválásához szükséges fejlesztési folyamatokat.
Bár a szankciók alkalmazásának részletei még nem teljesen világosak, a Mol, mint orosz nyersolaj vásárló, könnyen érintetté válhat – hívja fel a figyelmet Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari részvényelemzője.
A Rosznyeft és a Lukoil - amelyekre Donald Trump amerikai elnök szankciókat vezetett be - együtt Oroszország kőolajtermelésének nagyjából felét, exportjának körülbelül kétharmadát adja.
A Mol kőolajbeszerzései jellemzően offshore közvetítő cégeken keresztül zajlanak, azonban szinte elkerülhetetlen, hogy a vásárolt tételek egy része a négy szankcionált orosz olajvállalatból származzon. Donald Trump és Orbán Viktor politikai kapcsolatai ideiglenesen enyhíthetik a következményeket, de mivel a Mol az Európai Unióban az utolsó közvetlen vásárló az orosz nyersolaj tekintetében, csak idő kérdése, hogy mikor ütnek majd vissza a korlátozások - állítja Pletser a Portfolio.hu elemzése alapján.
A szakértő véleménye szerint a szankciók gyorsíthatják a Mol orosz kőolajról való fokozatos leválását. A magyar vállalat a horvát Janffal folytat tárgyalásokat egy hosszú távú kőolajtranzit-megállapodásról. Mivel a szerb NIS jelenleg amerikai szankciók hatálya alatt áll, a Janaf nem tud kőolajat szállítani a szerb finomítóhoz, ezért a Mol az egyedüli vevője ennek a szolgáltatásnak. Ez egy kedvező lehetőség lehet a horvát céggel való együttműködésre, ugyanakkor a szankciók által jelentett potenciális kockázatok gyengíthetik a Mol alkupozícióját.
Nemrég ugyan felröppent a hír az amerikai és orosz elnök budapesti találkozójának lehetőségéről, ez hamar kútba esett, az Egyesült Államok pedig feketelistára tette a Rosznyeftyet és a Lukoilt, párhuzamosan azzal, hogy életbe léptek az EU-s korlátozások az orosz LNG-importra. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint a szankciókra azért van szükség, mert Moszkva nem elkötelezett a békefolyamat mellett, egyben sürgette Oroszországot, hogy "hagyjon fel a gyilkolással", és azonnali tűzszünetre szólította fel.
"Mivel Putyin elnök nem hajlandó befejezni ezt az értelmetlen háborút, a pénzügyminisztérium szankciókat léptet életbe Oroszország két legnagyobb olajcége ellen, amelyek a Kreml háborús gépezetét finanszírozzák. A tárca készen áll arra, hogy szükség esetén további lépéseket tegyen Trump elnök egy újabb háború lezárása érdekében tett erőfeszítéseinek támogatására" - mondta Bessent. Az Egyesült Államok lépése bő egy héttel azután történt, hogy az Egyesült Királyság október 15-én szintén szankciókkal sújtotta a két orosz olajtársaságot.
