A magyar férfi tragikus halála számos érzékeny és fontos kérdést hoz a felszínre.

Egy kárpátaljai magyar férfi halála rávilágított az ukrán mozgósítási rendszer komoly problémáira és a társadalmi reakciókra, különösen a jelenlegi válságos helyzetben, amely az ukrán hadsereget sújtja. A harcok intenzitása és a folyamatosan növekvő dezertálások miatt egyre kevesebb ember áll készen arra, hogy részt vegyen a harcokban.

Sebestyén József halála az utóbbi napokban komoly figyelmet kapott a magyar médiában és politikai körökben. A tragikus esemény körüli részletek eddig csak korlátozottan állnak rendelkezésünkre, főként videófelvételek révén. Ezeken a felvételeken a kárpátaljai magyar férfi megalázott és fizikailag legyengült állapotban látható, ami széleskörű felháborodást és aggodalmat váltott ki a közvéleményben. Az eddigi információk szerint Sebestyén Józsefet Ukrajnában kényszerítették a mozgósításra, és a bántalmazás következtében tragikus módon életét vesztette.

A magyar kormány határozottan elítélte az eseményeket, és sürgeti a felelősök gyors azonosítását és felelősségre vonását. Ezzel szemben az ukrán vezérkar kategorikusan visszautasítja azokat a vádakat, amelyek kényszersorozásra, embertelen bánásmódra vagy az emberi jogok megsértésére utalnak a toborzóközpontok vagy más katonai egységek részéről. Állításuk szerint Sebestyén József halálát tüdőembólia okozta.

A helyzet tovább fokozza a magyar-ukrán kapcsolatokat, amelyek az utóbbi időszakban számos vitás kérdéssel terhelődtek. A magyar kormány Kijevet azzal vádolja, hogy megpróbálja manipulálni a magyar belpolitikai eseményeket, míg Ukrajna viszont azt állítja, hogy Magyarország érzékeny katonai információkhoz kíván hozzáférni.

Seremet Sándort, az Eurázsia Központ kutatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját arról kérdeztük, mit kell tudni az ukrajnai kényszermozgósításról, és hogyan viszonyul ehhez az ukrán társadalom. A kutató szerint számos félreértés és ellentmondás kering a magyar közbeszédben, amelyeket fontos lenne tisztázni.

Az elterjedt "kényszersorozás" kifejezés félrevezető, mivel Ukrajnában a 2022. február 25. óta érvényben lévő hadiállapot következtében nem sorozás, hanem mozgósítás zajlik. Ez a mozgósítás a 25 és 60 év közötti férfiakat érinti, akik egészségileg alkalmasak a harctéri vagy a háttérfeladatok ellátására. Az érintettek közé nem tartozhatnak azok, akik mentesülnek a kötelezettség alól: például azok, akik három kiskorú gyermeket nevelnek, egyedül gondoznak idős vagy rokkant családtagot, vagy olyan foglalkozást űznek, mint tanár, vasutas vagy állami tisztviselő, ami szintén felmentést biztosít számukra.

Ukrajnában a kötelező sorkatonai szolgálat 2013-ig volt érvényben, amikor is a 18 és 25 év közötti fiatalok számára kötelezővé tették a katonai szolgálatot. Ezt követően az ország a szerződéses hadsereg modelljére váltott. Az 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus következtében részleges mozgósítást hirdettek ki, majd 2015. április 1-jétől újra bevezették a kötelező sorkatonaságot a 20 és 27 év közötti férfiak számára. A szerződéses haderő eközben folytatta működését és fejlődését. Fontos megjegyezni, hogy a sorkatonákat nem küldték a keleti frontra; oda kizárólag a részleges mozgósítás keretében behívott szerződéses katonák kerültek.

A sorkatonai rendszer átalakítása 2024. május 18-án vette kezdetét, amikor is a kötelező, intenzív katonai alapképzés formáját öltötte magára. Ez az új rendszer 2025. szeptember 1-jétől lép életbe. Emellett a korábbi sorkatonai szolgálat keretében végzendő alapképzést továbbra is kötelezővé tették minden 18 és 25 év közötti férfi számára, amely békeidőben öt hónapot, míg háborús helyzetben három hónapot vesz igénybe. A képzés teljesítése 24 éves korig szükséges.

A rendszer felépítése a következőképpen alakul: Amikor egy fiatal eléri a 17. életévét, akkor katonai nyilvántartásba kerül, és megkapja a szükséges regisztrációs igazolást. 18 éves korában lehetősége van arra, hogy főiskolai vagy egyetemi tanulmányai keretében leteszi a BZVP-t, ami a katonai alapismereti vizsga. Amennyiben nem folytatja tanulmányait, szabadon választhatja meg, hogy melyik évben teszi le az alapképzést. Ha ezt a 24. életévéig nem teljesíti, akkor behívhatják az alapképzés teljesítésére. 25 éves kortól pedig már általános alapon mozgósítható.

A 25 év alatti sorkatonák nem vesznek részt harci műveletekben, de már 18 éves kortól önkéntesen jelentkezhetnek erre a feladatra. Ezzel szemben a 25 év feletti férfiak számára a mozgósítás és a harci bevetés kötelező, amennyiben alkalmasak rá. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek meg kell jelenniük a helyi hadkiegészítő parancsnokságon, ahol igazoltatásnak és orvosi vizsgálatnak vetik alá őket. A vizsgálatok után elvileg hazaengedik őket, de később megkapják a behívót, amely után már kötelező a katonai szolgálatra való jelentkezés.

A kényszerítés szomorú valósága itt nyilvánul meg, hiszen számos ukrán férfi nem kíván részt venni a harcokban. Amikor a hadkiegészítő parancsnokság, ismertebb nevén a TCK, embereivel találkoznak, sok esetben erőszakkal viszik őket a helyszínre, ahol feljegyzik személyes adataikat. Ha pedig már megkapták a behívót, egyenesen a katonai szolgálatra kötelezik őket. Olykor még az adategyeztetés alatt is kézbesítik a behívót, így az érintettek nem is hagyják el a parancsnokságot. Nem meglepő tehát, hogy sokan menekülni próbálnak, még akkor is, ha a törvény szerint önkéntesen kellene jelentkezniük.

- magyarázta Seremet Sándor.

A kutató véleménye szerint rendkívül bonyolult egyértelmű igazságot megfogalmazni ebben a kérdésben. Egyrészt van egy érvényes jogi keret, amelyet figyelembe kell venni, másrészt azonban ott van az emberi aspektus: nem mindenki azonosul ezzel a háborúval, és sokan úgy vélik, hogy nem kötelességük életüket áldozni egy „korrupt vezetésért”.

A közösségi médiában terjedő brutális felvételek e drámai eseményeket örökítik meg. Noha a katonai szolgálat hivatalosan önkéntes és szerződéses keretek között zajlik - azaz anyagi ellenszolgáltatásért -, a szerződéskötés körülményei gyakran megkérdőjelezik az önkéntesség valóságát. Az ilyen jellegű visszaélések sajnos egyre gyakoribbá válnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy most már automatikusan is bejegyezhetik valakit a katonai nyilvántartásba, anélkül, hogy a hadkiegészítő parancsnokságon személyesen megjelennének.

- mondta a kutató az Indexnek.

Az Index kérdésére, hogy milyen a kényszermozgósítás megítélése az ukrán társadalomban, Seremet Sándor elmondta: Ukrajnában a Miszlovo (Мислово) kortárs nyelvi és szlengszótár szerint a 2024-es év szava a buszifikáció (бусифікація). Ez azt a gyakorlatot jelöli, amikor a toborzótisztek az utcáról ragadják el a katonajelölteket, kisbuszokba tuszkolják őket, és gyakran haza sem engedik azokat, akik "önkéntes" szerződés aláírására "várnak".

"A hadkiegészítő parancsnokság tevékenységei jelentős társadalmi felháborodást generálnak" - nyilatkozta a kutató.

Több alkalommal is előfordult, hogy nők zárták el a településekhez vezető utakat, ami feszültségeket okozott a toborzókkal való összecsapások során. Különösen Cserkaszi és Kamjanec-Pogyilszkij városokban tapasztaltak tömeges konfliktusokat. Ezen kívül érdemes megemlíteni, hogy az orosz légicsapások az utóbbi időszakban több hadkiegészítő parancsnokságot is célba vettek. Ennek következtében a közösségi médiában sok kárörvendő poszt és megjegyzés jelent meg. Néhány kommentelő úgy véli, hogy az ilyen reakciók kivizsgálását az SZBU-nak kellene elvégeznie, mivel ezek a hazaárulás határvonalát súrolják. Más szavakkal: az ukrán lakosság jelentős része nem táplál szimpátiát a TCK iránt.

A túlkapásokkal kapcsolatos hiteles információk megszerzése nem egyszerű feladat, hangsúlyozta Seremet Sándor. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok - érthető okokból, a fegyveres erők hírnevének megóvása és a társadalmi morál fenntartása érdekében - próbálnak enyhíteni az ilyen incidensek súlyán. Az ukrán sajtó összegzése szerint a háború kezdete óta legalább tíz hadköteles férfi vesztette életét a mozgósítás során hadkiegészítő parancsnokságokon, közülük kettő tragikus módon idén júliusban Kárpátalján.

A halálesetek többségében a katonai orvosi bizottságok hivatalosan alkalmasnak minősítették az érintetteket, noha krónikus betegségekkel küzdöttek. A jelentések különböző egészségügyi problémákat említenek, mint például epilepsziát, szívproblémákat, valamint az alkoholfogyasztás következtében fellépő egészségkárosodásokat. A halálokokat gyakran "hirtelen egészségromlásként" indokolják. A beszámolókban szereplő okok között megtalálható az epilepsziás roham, agyödéma, koponyasérülés és hasonlók. Több esetben a mentőszolgálatot késlekedve hívták, vagy egyáltalán nem értesítették őket. A családtagok elmondása szerint az áldozatok megaláztatásokkal, valamint pszichés és fizikai nyomással szembesültek, még a tényleges szolgálatba lépésük előtt.

„Kérlek, formáld meg a szöveget saját stílusodban!” - javasolta a kutató.

Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinec több ügyben is vizsgálatot indított, mivel felmerült az emberi jogok megsértésének gyanúja. A TCK ugyanakkor az esetek többségében tagadja a felelősséget, és az áldozatok egészségi állapotára, illetve arra hivatkozik, hogy azok visszautasították az orvosi segítséget. "Ezek az esetek csak tovább rontják a mozgósítás megítélését, és aláássák a frontra vezényelt katonák motivációját" - jegyezte meg Seremet Sándor.

A hivatalos statisztikák alapján az ukrán fegyveres erőkben jelentős problémát okoz a dezertálás és a szolgálati helyek önkényes elhagyása. Az Eurázsia Központ és a Magyar Külügyi Intézet szakértője rámutatott, hogy 2025 első felére 107 672 büntetőeljárás indult az ilyen esetek miatt, ami majdnem a felét jelenti az orosz invázió kezdete óta regisztrált összes ügynek. Érdekes módon mindössze az esetek 3,3%-ában emeltek vádat, és a dezertőrök csupán 1,7%-ának sikerült visszatérnie a hadsereg kötelékébe. Azok, akik a meghatározott időn belül jelentkeznek, mentesülhetnek a büntetőjogi következmények alól, míg a többi ügy sok esetben még mindig kivizsgálatlan marad.

A dezertálókat hivatalosan nem törlik az egységek állományából, így papíron továbbra is teljes létszámmal szerepelnek az alakulatok. A valóságot azonban a frontot megjárt újságírók szerint a helyzet teljesen másképp festi: Ukrajnának szinte nincs gyalogsága. A harcmezőn aktívan részt vevő katonák többsége drónoperátorként tevékenykedik. A tömeges dezertálások mögött az erőszakos mozgósítás áll, valamint az, hogy számos közismert személyiség következmények nélkül kerüli el a katonai szolgálatot. Ez fokozza az igazságtalanság érzését, és aláássa a morált. A veteránok véleménye szerint motivált gyalogság nélkül a háború megnyerése szinte lehetetlen, még a nyugati fegyverszállítások ellenére is.

- fejtette ki a kutató.

Seremet Sándor kitért arra is, hogy a magyar közösség férfi tagjai ukrán állampolgárok, így rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint minden más ukrán állampolgárra.

Kárpátalja egy periférikus, viszonylag nyugodt terület, ám határ menti jellege miatt itt a biztonsági ellenőrzések szigorúbbak. Ez különösen vonatkozik a határ mentén fekvő magyar falvakra - emelte ki a szakértő. Jelenleg nincsenek pontos adatok arról, hány magyar állampolgár szolgál az ukrán hadsereg kötelékében, de a 2023-as becslések alapján körülbelül 400 főről lehet szó. Arra a kérdésre, hogy az erőszakos mozgósítás során tapasztalható-e etnikai alapú diszkrimináció, a kutató megjegyezte: ennek megítélése rendkívül bonyolult feladat.