A legfrissebb befektetési lehetőség: Bitcoin 100 – fedezd fel a jövő digitális aranyát!
Százezer dollár, egy varázslatos határvonal! A kriptovaluták királyának, a bitcoin értéke mostantól átlépte ezt a bűvös küszöböt. Amikor ez a cikk íródik, már több mint 103 000 dollárt ér egyetlen bitcoin. Az izgalom és a lehetőségek határtalansága új magasságokba emeli a digitális világot!
A helyzet folyamatosan alakul: alig egy órája még 102 ezer dollár körüli áron forogtunk a világ legismertebb és legkeresettebb kriptovalutájával, most viszont (2024. december 5-én, csütörtök, közép-európai idő szerint 14:24) a Coinmarketcap adatai alapján már 103,2 ezer dollárt kérnek érte. Vajon megéri ezt az összeget? Úgy tűnik, hogy igen, hiszen mindig akad olyan befektető, aki hajlandó ennyit áldozni rá.
A bitcoin aktuális piaci kapitalizációja ezen az árfolyamon 2 041 621 716 988 dollárra rúg, ami kétbillió-negyvenegy milliárd-hatszázhuszonegymillió-hétszáztizenhatezer-kilencszáznyolcvannyolc dollárt jelent. Hogy holnap ilyenkor mennyit ér majd? Lehet, hogy megduplázza az értékét, de az is elképzelhető, hogy a felére csökken. Az árfolyam ingadozása mindig meglepetéseket tartogathat.
Szinte minden médiaplatformot elért ez a rali, szinte senki sem maradt érintetlenül. De vajon hoz-e valódi változást mindez?
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol már két évtizednyi találgatás és spekuláció áll mögöttünk.
Mint minden tömegeket megmozgató digitális kezdeményezés, a bitcoin is a tökéletes demokrácia ígéretével robbant be a digitális térbe: ki lehet zárni a pénzügyi tranzakciókból a kisemberek üzletelését megvámoló nagy (és emígyen gonosz) bankokat és az államot. Mára azonban ettől a marxlenini eszmétől eljutottunk oda, hogy a kriptovaluta-lobbi az államtól várja, hogy biztosítsa játékszere stabilitását.
A bitcoin megjelenése jelentős hatással volt a kriptovaluta-ökoszisztéma komolyságának megítélésére, amelyet sokan kétségbe vontak. Ők úgy gondolták, hogy a dogecoin története, amely egy színes Elon Musk-tweet következtében vált népszerűvé, tökéletesen példázza a kriptovaluták spekulatív természetét. Ennek ellenére még a legszkeptikusabbak is elismerték a kriptovaluták mögött rejlő technológia potenciálját: azt jósolták, hogy míg a kriptovaluták fokozatosan a technológiai nosztalgia részévé válnak, a mögöttes elosztott főkönyvi rendszer, azaz a blockchain, forradalmasítani fogja a digitális tranzakciókra épülő gazdasági szegmenseket.
A 2010-es évek második felére a technológiai szektor szinte minden területén megjelent a blockchain, mint egyfajta univerzális megoldás. E forradalmi technológia képes volt alapjaiban átalakítani a kiberbiztonságot, a pénzügyi tranzakciókat, a határokon átívelő kereskedelmet és a logisztikai folyamatokat. Még olyan ipari óriások is felfigyeltek erre a lehetőségre, mint az IBM, akik hatalmas potenciált láttak a blockchainben.
A 2020-as évek elején beköszöntött a kijózanodás időszaka. A dolgok egyre világosabbá váltak: a tervek főként csak papíron léteznek – legyen szó tervezőasztalról, képernyőről vagy bármilyen más formáról –, míg a valóságban ezek sokszor nem úgy alakulnak, ahogyan azt elképzeltük.
A szorosan vett kriptovaluta-ökoszisztéma körül pedig folyamatos voltak a botrányok, amiken általában a kisbefektetők vesztettek sokat. Amióta 2012 szeptemberében megjelent az első bitcoin témájú cikk a Bitporton, számos botrányról számoltunk be.
Feltárult, hogy noha az ökoszisztéma rendkívül élénk (mindazok, akik rendszeresen követik a Coinmarketcapet, ennek tanúi lehetnek), a legnagyobb hatással bíró kriptovaluták egy szűk, kiváltságos csoport kezében összpontosulnak. Ez a helyzet, együtt a szabályozói keretek hiányosságaival, lehetővé teszi, hogy ez a csoport bármikor manipulálja a piacot a saját érdekeinek megfelelően.
Bár számos kísérlet történt a kriptovaluták szabályozására, és folyamatosan érkeztek hírek újabb pilot projektekről, amelyek célja a kiskereskedelmi forgalomba való integrálás, ez a terület mindig is egy szűk elit játszótere maradt. A valóság az, hogy a tranzakciók nemcsak lassúak, hanem ennél is aggasztóbb, hogy óriási mennyiségű energiát fogyasztanak.
De hát miért éppen 100?
Ezek után nyilván jogos a kérdés: ha ennyi a baj, miért ralizott 100 ezer dollár fölé az árfolyam? Első körben hadd válaszoljunk kérdéssel a kérdésre: miért ér többet a nem ritkán csak drága ipari hulladékot előállító Tesla, mint a világ tíz legnagyobb autógyártója együttesen?
Kézenfekvő magyarázat lenne, hogy jött Donald Trump, kinyitotta a száját, és ez esett ki belőle. A bitcoin 100 ezer dollár fölötti árfolyama biztosan nem független a volt elnök visszatérésétől. Trump ugyanis most, első elnöksége alatt képviselt álláspontjával szöges ellentétben, mindent beígért a kriptovalutásoknak. Például azt is, hogy az USA-ból kriptovaluta-nagyhatalmat csinál.
A célja érdekében egy millió bitcoinos stratégiai kriptovaluta-tartalékot kíván létrehozni, ami a bitcoinlobbi egyik alapvető követelése is, hiszen a stabilitás növelését várják tőle. Előre jelezte, hogy bárki, aki megpróbálja ezt megakadályozni, az a pozíciójából fog kikerülni - ideértve a jelenlegi amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet, a SEC elnökét, Gary Genslert is. Érdemes megjegyezni, hogy Gensler már bejelentette, hogy Trump beiktatásakor lemond a posztjáról.
A bitcoinos közösség gyakran figyelmen kívül hagyja, hogy Trump mesterkedése éppen azokat az alapelveket kérdőjelezi meg, amelyekre a kriptovaluták hívei eddig támaszkodtak. Az elképzelés, miszerint létezhet egy állami kontrolltól független pénzügyi rendszer, amely lehetővé teszi a magasabb szintű cserekereskedelmet és a peer-to-peer tranzakciók széles körét, mostanra egyre inkább kétségessé válik. Valójában sokan az állami beavatkozásra vágynak, abban a reményben, hogy végre megoldást találhatnak arra a problémára, hogy a bitcoin és a többi kriptovaluta valójában nem ér többet, mint a "vatikáni valuta", melynek értéke csupán a hívők bizalmán alapul.
