A kormány valóban elégedett lenne ezzel? A nehéz helyzetben lévő családok számára még fél éven át tartó megpróbáltatások várnak - olvasható a Pénzcentrumban.

Július 1-jétől 178 800 forintra nő a végrehajtás alól mentesített összeg, amely a nettó minimálbér 60%-ának felel meg. E módosítás célja a jövedelmileg hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek hatékonyabb védelme. Ugyanakkor a Mi Hazánk párt kritikával illeti a változás késlekedését, mivel ezt szerintük további nehézségeket okoz az érintett családok számára - számolt be róla a 24.hu.
Toroczkai László, a Mi Hazánk politikusa kérdőre vonta Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert a végrehajtási törvény módosításának késedelmes bevezetése miatt. A párt álláspontja szerint a változtatás azonnali vagy legalább január 1-jei hatályba lépése indokolt lett volna. Toroczkai hangsúlyozta: "sok ezer végrehajtásoktól szenvedő magyar ember gondolta azt, hogy egy kicsit fellélegezhet a népnyúzók terhe alól, azonban a hivatkozott rendelkezések csak július 1-jétől lépnek hatályba."
A Mi Hazánk kritikával illette a családi adókedvezmény kezelését is, mivel annak egy összegben történő visszaigénylési határideje a törvénymódosítás hatályba lépése előtt lejár. A párt további kérdéseket fogalmazott meg a bevezetés időzítésével, esetleges vészhelyzeti rendelkezések alkalmazásával és az összeg jövőbeli, inflációarányos emelésével kapcsolatban.
A kormány képviseletében Fónagy János államtitkár reagált a felvetett kérdésekre. Hangsúlyozta az Orbán-kormányok alatt elért sikeres eredményeket, kiemelve, hogy "több mint egymillió emberrel csökkent azok száma, akik szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélyének vannak kitéve." Az államtitkár kifejtette, hogy a július 1-jei bevezetés szükségessége abban rejlik, hogy a jogalkalmazók megfelelő időt kapjanak a változásokra való felkészüléshez.
A végrehajtás alól mentesített összeg inflációhoz igazított emelését a kormány nem tartja indokoltnak, mivel a módosítás a mindenkori minimálbérhez való alkalmazkodást célozza meg. Ez a megoldás a végrehajtással érintett egyének érdekeit védi, valamint biztosítja a megélhetésre szánt jövedelemrész reálértékének megőrzését. A törvénymódosítás tehát komoly változást jelent az alacsony jövedelmű adósok számára, ám a késlekedés a bevezetésben, valamint az infláció nyomon követésének hiánya továbbra is éles vitákat generál a politikai élet szereplői között.