A kétharmad elvesztésének félelme miatt Polt Péter utódlásával kapcsolatosan ismét módosították az Alaptörvényt.
Idén második alkalommal módosították az Alaptörvényt: a legújabb változtatás óta már tizennegyedszer kerül sor a szöveg átdolgozására. Ez a módosítás megkönnyíti a legfőbb ügyész kiválasztásának folyamatát, ami lehetőséget teremt a kormánypárti kétharmad számára Polt Péter idő előtti utódának előkészítésére.
A parlamenti törvénygyár futószalagján kedden délután kéttucatnyi törvényjavaslat sorakozik, ezek közt az Alaptörvény újabb - sorrendben tizennegyedik - módosítása is, amelyről megírtuk, hogy a célja Polt Péter legfőbb ügyész idő előtti leváltása, utódlásának biztosítása, ezzel együtt pedig egy új fővádló 9 évre történő kinevezése lehet. Az Országgyűlés végül ezt az Alaptörvény-módosítást
A javaslatot 135 támogató és 53 ellenző szavazattal, tartózkodás nélkül hagyták jóvá.
A minden előzmény nélkül, egy hónapja benyújtott Alaptörvény-módosítás a legfőbb ügyész megválasztásáról szóló rendelkezést írja át, eltörölve azt a feltételt, miszerint a legfőbb ügyészt az ügyészek közül javasolják és választják. Nem változott tehát a jelölés és a kétharmados többséggel választás módja, de a jövőben nem kell ügyésznek sem lenni ahhoz, hogy legfőbb ügyész lehessen valaki.
A legfőbb ügyész választásának feltételeit érintő Alaptörvény-módosítás elsőre talán idő előtti lépésnek tűnhet, hiszen Polt Péter mandátuma egészen 2028-ig érvényes. Azonban valójában a helyzet ennél bonyolultabb: Polt akár azon túl is megőrizheti posztját. Ráadásul nem egyszerű leváltani őt, még akkor sem, ha kormányváltásra kerülne sor. A 2022-es választások előtt az ellenzék már azon filozofált, hogy elegendő-e a feles többség ahhoz, hogy Poltot eltávolítsák, hiszen a 2021-es fideszes módosítás értelmében a felmentéséhez immár kétharmados többség szükséges.
Egy váratlan, idő előtti személycsere, tehát Polt leváltása a Fidesz számára csak akkor lenne indokolt, ha komolyan aggódnának amiatt, hogy a 2026-os parlamenti választások során elveszíthetik kétharmados többségüket. Enélkül, a mandátuma 2028-as lejárata után, nem csupán Poltot nem tudnák a posztján tartani, hanem új legfőbb ügyészt sem tudnának kétharmados többséggel választani. Ugyanakkor
ha idő előtt lecseréli a Fidesz Polt Pétert, akkor az általuk megválasztott új legfőbb ügyész lesz hivatalban újabb 9 évre - szemben Polt hátralévő 2 évével.
Az előző, 13. Alaptörvény-módosítás egyébként alig egy fél éve volt, akkor éppen a Novák Katalin lemondásához vezető K. Endre kegyelmi ügye okozta botrány csillapítására írta át a Fidesz-kétharmad a legfontosabb jogszabályt, méghozzá aktuális politikai céljai mentén:
A "gránitszilárdságú" Alaptörvény megváltoztathatatlanságának egyik alapvető garanciája a Fidesz eredeti tervezete szerint az lett volna, hogy a 2012-ben életbe lépett szöveg csak két egymást követő parlamenti döntés egybehangzó akaratával módosítható. Ennek ellenére a Fidesz-kétharmad végül nem akarta megkötni saját kezét, így ez a feltétel végül kimaradt a jogszabály végleges verziójából. Talán szerencséjükre, hiszen az utóbbi időszakban a módosítások félévente szaporodtak.
