A Hezbollah megsemmisítése, a közvetlen konfrontáció Iránnal, és a megállíthatatlan Netanjahu - Izrael háborújának eltelt egy éve.

A 2024-es év a Közel-Keleten tapasztalható fegyveres konfliktusok fokozódásának időszaka volt. Gáza bombázása mellett Izrael hadműveleteit Libanonra is kiterjesztette, hogy támadást indítson a Hamász szövetségesének számító Hezbollah ellen, amely rakéták százait lőtte ki a zsidó állam irányába. Eddig nem tapasztalt módon Izrael közvetlen összecsapásba került Iránnal is, miközben Szíriában Bassár el-Aszad rezsimjének drámai összeomlását figyelhettük meg a török támogatású lázadók által.

A háború 2024-ben visszatért Libanonba. Izrael szeptember végén nagyszabású légi offenzívát indított a Hamász szövetségese, a Hezbollah ellen. Az Irán által támogatott Hezbollah a gázai háború kezdete óta szórványosan rakétákat lőtt ki Izraelre. Izraeli repülőgépek és drónok nyolc héten át bombázták a Hezbollah erődítményeit Dél-Libanonban, a Bekaa-völgyben, valamint a fővárosban, Bejrútban.

Az izraeli offenzíva gyorsan megkezdődött, miután a Hezbollah több tucat libanoni tagját távolról aktivált analóg személyi hívókkal megölték. Szeptember 27-én pedig a szervezet vezetőjét, Haszan Naszrallahot is meggyilkolták. Naszrallah, aki több mint harminc éven át irányította a Hezbollahot, egy föld alatt elhelyezkedő, 20 méter mély teremben folytatott megbeszélése közben vesztette életét. A robbanás ereje olyan hatalmas volt, hogy 40 kilométeres távolságra is érezhetővé vált.

Legalább nyolc izraeli harci repülőgép villámgyorsan, mindössze néhány másodperc leforgása alatt több mint 80 bombát zúdított a Hezbollah bejrúti déli külvárosában található központjára, amely ennek következtében teljesen a földdel vált egyenlővé.

Szeptember 30-án izraeli csapatok és tankok a 2006-os libanoni háború óta először lépték át a libanoni határt.

Izrael október elején fokozta határokon átnyúló szárazföldi műveleteit, célba véve a Hezbollah infrastruktúráját, és több támadást hajtott végre Dél-Libanonban.

A konfliktus következményei drámai módon érintették a civil lakosságot, hiszen körülbelül 1,2 millió ember, a helyi lakosság 20%-a kényszerült elhagyni otthonát a harcok miatt. A csaknem két hónapig tartó intenzív összecsapások során Libanonban körülbelül 4000 ember vesztette életét, míg az izraeli oldalon 49 áldozatról tudunk. A helyzet végül november 27-én változott, amikor az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével életbe lépett egy tűzszüneti megállapodás, amely reményt hozott a béke helyreállítására.

Izrael 2024-ben nyílt összecsapásokba keveredett Iránnal, ami a két évtizedes fenyegetések, titkos akciók és a proxy-háborúk sorozatának következménye volt. Az események új szintre emelték a feszültséget a két ország között, amely már régóta küzd egymással a közel-keleti befolyás megszerzéséért.

Április 1-jén Izrael bombázta Irán damaszkuszi nagykövetségét, megölve Mohammed Reza Zahedit, az Al-Kudsz Erők (a Forradalmi Gárda elit egysége) szíriai és libanoni parancsnokát. Irán a merényletre válaszul Zahed drónokkal és ballisztikus rakétákkal lőtte Izraelt. Az izraeli hatóságok szerint a Teherán által kilőtt 300 lövedék szinte mindegyikét az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Jordánia segítségével semmisítették meg, és nem találták el egyik célpontot sem - írja a France24.

Négy hónappal később Iszmail Haníjét, a hamász politikai vezetőjét július 31-én meggyilkolták egy teheráni védett házban, miután részt vett Maszúd Peszkian iráni elnök beiktatásán.

A The New York Times értesülései szerint Haniyeh halálát egy, a helyszínre körülbelül két hónappal korábban csempészett robbanószerkezet okozta. Izrael csak december végén ismerte el, hogy felelősséget vállal a politikai vezető haláláért.

Szeptember 27-én Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője is életét vesztette a szervezet dél-bejrúti központját ért izraeli csapás következtében. Válaszul Irán 180 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre, egy fokozott támadással, amelynek célja Tel-Aviv védelmi rendszereinek legyőzése volt. Bár a legtöbb lövedéket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Jordánia együttes erőfeszítéseinek köszönhetően repülés közben megsemmisítették, néhány rakéta célba talált Izraelben. Megtorlásként Izrael mintegy száz vadászgépet vetett be, hogy október 26-án kora reggel több légicsapást hajtson végre Irán felett.

A csapások körülbelül 20 különböző helyszínt érintettek, beleértve az olaj- és gázipari létesítmények légvédelmi rendszereit, rakétagyártó üzemeket, valamint egyéb katonai célpontokat, amelyek Teherán nukleáris programjának középpontjában állnak - számol be róla a The New York Times.

Elemzők véleménye szerint Izrael komoly csapásokat mért Irán légvédelmi és rakétarendszereire. Egy izraeli szakértő a Le Monde riportjában arra figyelmeztetett, hogy "Iránnak csupán egyetlen komoly elrettentő ereje maradt: a nukleáris potenciálja."

A támadást követően Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah "megsemmisítő válasszal" fenyegetett a csapásokra.

Több mint egy év elteltével az Izrael és a Hamász közötti konfliktust követően a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot bocsátott ki Benjamin Netanjahu, valamint Joav Gallant egykori védelmi miniszter ellen. Az intézkedés a Gázai övezetben állítólagosan elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt történt.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Mohammed Deif, a Hamász katonai parancsnoka ellen is, akit azonban a hírek szerint júliusban egy izraeli csapásban megöltek.

Netanjahu határozottan reagált az ICC november 21-i nyilatkozatára, amelyet "antiszemita" jelzővel illett, hangsúlyozva, hogy nem hajlandó engedni a rá nehezedő nyomásnak. Izrael, az Egyesült Államok támogatásával, nem ismeri el az ICC joghatóságát, azonban Netanjahu számára kockázatos helyzetet teremt, hogy ha a bíróság 125 tagállamának egyikébe utazik, ott letartóztatják őt az elfogatóparancs alapján.

Úgy tűnik azonban, hogy az ICC döntése nem befolyásolta belföldi népszerűségét. Az izraeli miniszterelnök tetszési indexe az utóbbi időben emelkedett - még azok között az izraeliek között is, akik az október 7-i támadások után ellene voltak.

Izrael hatékony katonai akciói Libanonban és Iránban hozzájárultak a miniszterelnök népszerűségének növeléséhez. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján Netanjahu Likud pártja várhatóan az élen zárja a következő előrehozott választásokat.

Donald Trump újraválasztása esetén az Egyesült Államokban Benjamin Netanjahu számára biztosítottá válik a washingtoni támogatás, amely lehetővé teszi számára, hogy folytassa a ciszjordániai izraeli telepek kiépítését, valamint megvalósítsa ambiciózus terveit a Közel-Kelet átalakítására, Irán és annak szövetségesei ellen irányuló lépéseivel.