A határ mentén kanyargó Pinka szurdok varázslatos tájával elbűvöli az arra járókat. A folyó kristálytiszta vize és a környező zöldellő dombok festői panorámát nyújtanak, ahol a természet és a nyugalom találkozik. A szurdok mélyén rejtőző ösvények felfedez

Fedezd fel a természet csodáit: barangolj a festői hegyek között, sétálj a mély völgyekben, és merülj el a barlangok titokzatos világában! Látogass el lenyűgöző várakhoz, amelyek a múlt történeteit mesélik el, miközben élvezed a kirándulások és utazások izgalmát. Minden egyes lépés új kalandokat rejt!

Felsőcsatár határvidékén nem csupán a Vasfüggöny Múzeum vár ránk, hanem egy különleges, szurdokszerű terület is. A Pinka folyó kanyarulatait követve egy festői túraútvonalon barangolhatunk, ahol számos egyéb látnivaló is fellelhető. Bár a „szurdok” elnevezés nem teljesen hű a klasszikus értelemben vett szurdokokhoz, a hely varázsa és nyugalma mindenképp megéri a látogatást. Különösen nyáron érdemes felfedezni, amikor akár mezítláb is átléphetjük a folyó hűs vizét. Télen is élvezhetjük a természet szépségeit, de a nyári élmény igazán felejthetetlen. Ma már szabadon barangolhatunk az osztrák határ mellett, és megmutatom nektek a Pinka völgyének elbűvölő táját!

Hol található? Magyarországon, Vas megyében, Szombathelytől nyugatra, a határ mentén, Felcsőcsatár település mellett. Térképen ITT.

A túra részletes tervezését elvégeztem, és a szükséges információkat INNEN tudod letölteni.

A Vasfüggöny Múzeum már egész messziről jól ki van táblázva, a szurdokhoz is arra kell menni, így nem nehéz megtalálni. Az autóval érkezőknek a Pinka folyó hídjánál ingyenes parkolási lehetőség van. Felsőcsatár busszal is megközelíthető, csak úgy egy kicsit többet kell sétálni.

A szurdokban a zöld sávjelzés mutatja az utunkat, ezt érdemes követnünk. A parkoló területéről az úton induljunk el felfelé, egyenesen a Vas-hegy irányába.

Hamarosan egy szűk ösvényre kell kanyarodnunk a Pinka irányába. A buja növényzet miatt az ösvény nem mindig könnyen észlelhető, de táblák segítik az eligibilitást. Ezen kívül a zöld sáv jelzés is utat mutat. Innen a szurdok mindössze 400 méterre található.

Keskeny, könnyen járható ösvény vezet le minket a folyópartra, ahol a víz lágy csobogása már messziről hallatszik. Ez az ösvény a "Vasfüggöny túraút" zöld sávval jelölt szakaszának része.

A Pinka folyó, amely az Alpok lábainál születik, a Vas-hegy északi lejtőin kanyarogva vágja ketté a tájat. Folyamán keresztül nem csupán gyönyörű természeti képet fest, hanem hazánk és Ausztria határvonalát is meghatározza, és ezzel egyedülálló szerepet játszik a két ország kapcsolatában.

Tehát itt a Pinka folyó túlpartja már Ausztriához tartozik.

Az egykor szigorúan őrzött határ közelsége itt kisebb csodát tett a vidékkel. A természet háborítatlan menedéke maradhatott itt fenn, amelynek még a tudományos kutatása is csak az 1990-es évektől vált lehetővé.

Ekkor nyert megerősítést a völgy páratlan élővilágának létezése: védett fajok sokasága, többek közt erdei szitakötők, vidrák, illetve újabban hódok leltek otthonra a háborítatlan élőhelyen. A hegyoldal gyertyános-tölgyesei is szinte ősi állapotukban maradhattak fenn.

Hamarosan felfedezzük, miért olyan különleges és magával ragadó a víz csobogásának zaja; egy mesterséges vízesés dallamát már távolról is hallani lehetett.

A hatalmas táblákon részletesen bemutatásra kerül az itt megfigyelhető hallépcső és az a gazdag állatvilág, amely a Pinka folyó mentén él. A színek és formák kavalkádját a vízirigó, a nagy kócsag, a jégmadár és a fekete gólya képviseli, de az uhu is megtalálja itt a fészket. A nagyvadak között a vaddisznók és a különféle szarvasfélék dominálnak, míg az apróvadak sora a pézsmapocoktól kezdve a menyéten, nyusztokon, borzokon egészen a vidrákig terjed. Ez a terület valódi biodiverzitás-paradicsom!

A fák mögött egy régi malom bontakozik ki, amely az 1920-as évektől vízerőműként működött. Bár az épület megőrizte jó állapotát, sajnos zárt magánterületként nem látogatható. Ennek ellenére a malom körüli tágas "park"-ban sétálva élvezhetjük a víz lágy csobogását, és a természet szépségét.

A hallépcső a mesterséges gát következtében jött létre, lehetővé téve a halak számára, hogy feljussanak a folyó felsőbb szakaszaira. A duzzasztó gát ugyanis megakadályozná, hogy a halak a folyásiránnyal szemben ússzanak, ami különösen fontos az ívási időszakban. Azonban a tervezett 30-40 centiméteres kis zubogókat könnyedén legyőzik, míg a köztes medencék kellemes pihenőhelyet kínálnak a következő "lépcső" előtt.

A víz gazdag halfaunája között elsősorban pisztrángok, keszegek, pontyok, márnák és paducok sokasága él.

Kiskörénél, a Tisza-tó gátjánál egy impozáns hallépcső található, amely méreteit tekintve sokkal grandiózusabb, mint a megszokottak. Ezt a különleges látványosságot akkor fedeztem fel, amikor körbebiciklizeztük a tó csodás partjait. Ha Ti is kíváncsiak vagytok rá, ebben a bejegyzésben részletesebben is bemutatom nektek!

De most fókuszáljunk a Pinka-szurdokra, ahol a gát egy kicsit megemeli a folyó vízszintjét is.

Az ökológiai folyosóként funkcionáló hallépcsőn átlépve hirtelen eltűnik a civilizáció minden nyoma mögöttünk.

Útelágazáshoz érkezünk, balra a zöld háromszög felvisz a hegyre. Meg a zöld sáv is felvisz a hegyre, csak az még egy darabon a folyó mellett vezet. Ha körtúrát szeretnénk, javaslom, hogy itt még a zöld sávon menjünk tovább, és a háromszögön térünk majd vissza. Én így csináltam.

A hegyek ölelésében megbúvó vízfolyás szurdokának varázslatos világa néha igazi akadálypályává változik. A keskeny ösvényen haladva az út közel felét a kidőlt fák kikerülése teszi ki, helyenként pedig igazi kihívást jelentenek a nehéz terepviszonyok.

A Pinka medre szabadon kanyarog, vízszintje viszonylag állandónak tekinthető, és a vízminősége kiváló. Azonban árvíz idején a völgyet teljes terjedelmében elárasztja a Pinka, melynek kiszámíthatatlan kanyarulatai ilyenkor akár pillanatok alatt új alakzatokat formálhatnak.

A víz áramlása igazán figyelemfelkeltő, sebessége pedig olykor meglepően gyors. Nem könnyű dolga van az erdő állatainak, akik a különböző helyeken megjelenő gázlókon próbálnak átjutni a két part között.

Ha pár percig csendben megállunk, megelevenedik körülöttünk az erdő. Előbb-utóbb a madarak is látótávolságba merészkednek, de a szintén itt élő nyestek és borzok megpillantásához már különleges szerencse kell.

A Rába folyó legjelentősebb mellékvize Vas megyében a Pinka-patak. Ausztriából érkezik hazánkba, Felsőcsatár környékén lép be az országba, hossza 55 km. Érintetlen környezetben kanyarog az államhatárt többször átmetszve. Gyors vizére több helyen malom épült.

A patak melletti ösvény gazdag, zöld növényzettel szegélyezve kanyarog, sok helyen szinte közvetlenül a víz szélén halad. A zöld jelzés magabiztosan mutatja az utat, hiszen folyamatosan jól láthatóan van felfestve. Így hát a tájban való eltévedés kizárt.

A zöld sáv balra fordul, és egyenesen a zöld kereszt felé halad, amely a határhoz vezet. A határvonalnál a jelzés hirtelen megszűnik, de egy rejtett ösvény folytatja az utat. Az ausztriai Pinkaóvár (Burg) határánál a völgy újra szélesedik. Az ősi táj végét - kissé elrontva a varázsát - egyértelműen jelzi a szennyvíztisztító telep, valamint a fölötte emelkedő kőbánya kerítése. Még jó, hogy ezek az üzemek szigorú környezetvédelmi és természetvédelmi szabályok szerint működnek. A kiágazás körülbelül 400 méter hosszú, de én nem folytattam az utamat arra.

Helyette a zöld sávon folytattam az utamat, ami fokozatosan elkezdett felfelé kanyarogni a Nagyvilágos-hegy irányába.

A hegyre egy kilométernyi meredek, de gyönyörű panorámát kínáló ösvény vezet fel.

Valóban gyönyörű, viszont meglehetősen meredek is. Ráadásul elég hosszú is! :)

A fenyves erdőben isteni illat terjed, de ez kicsit sovány vigasz a lihegésre és a szívdobogásra.

A Nagyvilágos csúcsán impozáns mérőtorony és egy esőbeálló várja a látogatókat. Ezen a festői helyszínen találhatók az 1933-ban felfedezett titokzatos halomsírok is, amelyek a múlt rejtélyeit őrzik.

A Vas-hegy és környéke ősidők óta lakott, művelt. Mindezt nagyon régi, kora vaskori és római emlékek is igazolják.

Az időszámításunk előtti 8. századtól gazdasági fellendülést hozott a vidéknek az agyagvasérc kitermelése. Az egykori földművesek "vasbárók" lettek és a Pinka mellett, Burg várában éltek. A településüktől dél-délnyugatra fekvő dombokon temetkeztek. Eddig öt ilyen, a hallstatti kultúra idejéből származó halomsír-csoport ismert, összesen 285 halommal. A halmok alakja kerek, oldaluk viszonylag meredek. Legtöbbjük magassága 5 méter, de vannak 10 méteresek is. A legnagyobbak 35-40 méter átmérőjűek és a magasságuk eléri a 16 métert.

A mászás fáradalmainak kipihenése és a halomsírok felfedezése után innen a zöld sáv jelzésen folytatjuk utunkat...

... de hamarosan meg is látjuk a zöld háromszöget, ami visszavisz minket a völgybe. A zöld sáv halad tovább Vaskeresztes irányába, majd a falun túl Pornóapátit és Szentpéterfát érintve az osztrák-magyar határon kanyarog tovább és Nagykölked közelében a piros jelzéshez csatlakozva ér véget.

A szőlőművelés továbbra is a legfőbb foglalkozás ezen a vidéken: a keskeny, hosszúkás parcellákon még mindig felfedezhetjük a több száz éves, mesterségesen kialakított pincéket, melyek egykor boronafalasak voltak. Persze, ezek inkább a hegy másik oldalán és a Vas-hegyen találhatók. Ezen a részen viszont csak sűrű, buja erdők terpeszkednek.

Utunkat kisebb-nagyobb sziklák ölelik körbe, és a talpunk alatt is érezzük a kövek érintését. A közeli Kőszegi-hegységhez hasonlóan ezek a sziklák is metamorf kőzetek, főként zöld- és csillámpala formájában. Ha közelebbről szemügyre vesszük őket, a rétegződések izgalmas történeteket mesélnek el a kialakulásukról. Zöldes árnyalatukat a bennük lévő kloritok adják, amelyek igazi különlegességgel ruházzák fel ezt a vidéket. Hazánkban csupán ezen a területen bányászták őket, amit a "csatári kő" név is jól tükröz.

Miután visszaérkezünk a völgybe, újra rátalálunk a zöld sáv jelzésre. Innentől kezdve a Pinka patak mentén, ugyanazon az ösvényen haladhatunk vissza a parkolóhoz, amelyen korábban érkeztünk.

Bízom benne, hogy kedvet kaptatok egy kis felfedezéshez, és ellátogattok erre a kevésbé ismert, de lenyűgöző helyszínre Felsőcsatár mellett. A környék tele van izgalmas látnivalókkal, amelyek érdemesek arra, hogy felfedezzétek őket, mind a határ két oldalán. A Pinka-szurdok felfedezése után érdemes ellátogatni Kőszegre, Szombathelyre vagy akár az Őrség csodás tájaira is. Vas megyében még rengeteg kaland vár rátok! Tartsatok velem, hiszen van még néhány izgalmas hely, aminek a történetét szeretném megosztani veletek.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk egy része a kihelyezett táblákról és a következő weboldalakról származik: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-vas-hegy-elvarazsolt-utjain-a-vadregenyes-pinka-szurdok, www.termeszetjaro.hu.