A gyerekek ragyogtak a középpontban.
Április 12-én a Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti Osztálya, együttműködve a Világló Egyesülettel, megrendezte az „Esztendő kereke” elnevezésű eseményt, amely különösen a kisiskolás korosztály számára készült. Az esemény célja az volt, hogy a fiatalokkal megismertessék a húsvéti népszokásokat és hagyományokat, gazdagítva ezzel tudásukat és élményeiket a magyar kultúra ezen szép részével.
Ilyen jellegű eseményt először 2017-ben, a Jeles Napok programsorozat keretében szerveztek, és az idén is nagy érdeklődésnek örvendett. Amint Virginás-Tar Emese muzeológus elmondta, a gyerekek ma már sokkal kevesebbet tudnak a népszokásokról, mint régen, ezért fontos, hogy tudatosan hozzuk közelebb hozzájuk a hagyományokat. Azért, hogy a népszokásokat "életszerűbbé" tegyék a kicsik számára, a szervezők többféle tevékenységet szerveztek. A közös játék és éneklés mellett több tematikus alkotói műhely is volt, ahol alkalom volt összehasonlítani a jelenkori ünnepet az egykorival. Mivel a mostani esemény a húsvétról szólt, a gyerekek búzát vetetettek, fenyőágat díszítő kreppvirágot és levendulás locsolóvizet készítettek, ugyanakkor hagyományosan, hagymahéjjal is festettek tojást.
A szakember kiemelte: városon mindig is nehezebben őrizték meg a hagyományt, mivel az urbánus közegben nem beszélhetünk egy olyan zárt közösségről, mint amilyen a falvakban van. Fellelhetők a városi kultúrára is jellemző hagyományok (például a locsolás), de ezek sosem léteztek olyan szigorú normák között, mint vidéken. A kilencvenes évek elején mind városon, mind a falvakban újjáélesztették a hagyományokat, ez ma már inkább azokon a településeken mondható el, ahol van olyan fiatal közösség, amely gondoskodik a hagyományőrzésről. Bár a hagyományokat régen leginkább a családban adták át, örökölték tovább, ezt a szerepet ma már több esetben olyan intézmények vállalják magukra, mint például az iskola vagy a hagyományőrző együttesek.
A muzeológus beszámolója szerint a tavaszi ünnepkör kezdetét a nagyböjt időszaka jelzi, amelynek kiemelkedő eseménye nagyszombaton a határkerülés volt. Ezen a napon a fiatal legények, mintegy beavatási rítus keretében, körbejárták a falu határvonalát. Ezt követően, ugyancsak nagyszombaton, a legények virágokkal díszített zöld ágakat helyeztek a lányok kapujára - manapság ezt a hagyományt kreppvirágokkal váltották fel. A legnagyobb és legszebb ágat mindig az a fiú tette a lány kapujára, aki udvarolt neki, ezzel kifejezve érzelmeit. Ez a szokás sok faluban még ma is él, sőt, vannak olyan települések, ahol minden egyes kaput zöld ággal díszítenek, mint a megújulás szimbólumát. A legények humoros megnyilvánulásai közé tartozik a kapulopás vagy a "szemetelés", amikor általában forgáccsal szórták tele a lányos házak udvarát, ezzel is szórakozva, és arra ösztönözve a lányokat, hogy a következő napot takarítással kezdjék.
