A GVH nyilvánosságra hozta, hogy a kereskedők indokolatlan nehézségekkel néznek szembe, ami teljesen felesleges szenvedést okoz számukra.
2025. július 7. Lezárta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tejágazat vizsgálatát. Ebből világosan kiderül, hogy a kormány kereskedőket sanyargató intézkedései mennyire értelmetlenek. Az árak ugyanis a termelők és feldolgozók drágításai miatt ugrottak meg.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb közleményében bejelentette, hogy befejezte a tejágazat széleskörű vizsgálatát. Az önreklámot, amelyben például az Árfigyelő hasznosságát ecsetelik, és a közzétett összefoglaló szinte teljes tartalmát figyelmen kívül hagyva, a jelentésből világosan kiderül, hogy a kormány által bevezetett, a kereskedőket érintő intézkedések nem a várva várt árletörést célozzák, hanem egy egészen más irányt szolgálnak.
A jelentés szerint a tejtermelő gazdaságok bevétele a nyerstej-értékesítés árának 2024-es jelentős emelkedése révén kedvezően alakult. Eközben a takarmány költsége, amely a legdominánsabb tényező a gazdaságok kiadásaiban, sokkal mérsékeltebben emelkedett. Ennek következtében a tejtermelők jövedelemtermelő képessége 2022 óta lényeges javuláson ment keresztül.
A tejfeldolgozó szektorban is egyértelmű tendencia figyelhető meg: azokban az években, amikor a fogyasztói árak drámai mértékben emelkedtek, például 2022-ben és 2024-ben, a vállalatok adózott nyeresége is jelentős ugrást mutatott, akár két- vagy háromszorosára nőtt. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapítása szerint ez a jelenség főként annak tulajdonítható, hogy a feldolgozók sikeresen tudták átültetni a költségek emelkedését az átadási árakban, így profitjuk a költségnövekedés mértékével arányosan emelkedett.
A kereskedelmi ágazat a közelmúltban nem tudta hatékonyan fékezni az áremeléseket. Ennek következményeként a kiskereskedelem jövedelmezősége az utóbbi évek során romlásnak indult, különösen a tejtermékek esetében, ahol 2023 nyara óta a nettó árrés jelentős mértékben csökkent.
A kormány 2025 márciusában bevezetett ideiglenes árréscsökkentése következtében a fogyasztói árak csökkentek, azonban a vizsgált tejtermékek értékesítése a kiskereskedelmi cégek számára veszteségessé vált. Ez a helyzet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint hosszú távon fenntarthatatlan lehet. Ráadásul a kötelező készlettartási előírások akadályozzák a kiskereskedőket abban, hogy a változó (relatív) árak következtében átalakuló fogyasztói keresletre gyorsan reagáljanak.
Mivel az árréscsökkentéssel minden, az adott kategóriába tartozó termékre 10 százalékban maximálták a bruttó árrést, így a márkatermékek árai jellemzően jobban csökkentek, mint a sajátmárkás termékekéi, a kétféle márka árai minden érintett termékkategóriában közelebb kerültek egymáshoz. Ennek következtében a gyártói márkás termékek előretörése várható, és iparági információk szerint ez meg is történt. Ilyen helyzetben megfontolandónak tartják annak az előírásnak az eltörlését, hogy a kiskereskedő nem értékesíthet arányaiban többet a sajátmárkás termékekből, mint az árréscsökkentést megelőző időszakban, mert ez a cél szabályozási előírás nélkül is teljesül.
Szerző: BVJ Képzeld el, hogy egy különleges világban jársz, ahol a szavak életre kelnek, és minden történet új formát ölt. BVJ, a titokzatos író, varázslatos módon szövi össze a gondolatokat, és elvisz minket egy utazásra, ahol a képzelet határtalan. Engedd, hogy a szavak szárnyra kapjanak, és felfedezd, milyen csodák rejlenek a sorok között!
Címkék: Gazdasági Versenyhivatal, iparági, tejtermelés, elemzés, kiskereskedelmi szektor, tejfeldolgozás, tejtermelők, nyereség, árréskorlátozás, készletgazdálkodás, saját márkás termékek.
