Idén ünnepli 70. születésnapját a Disney klasszikusa, a "Susi és Tekergő", amely a varázslatos animáció világában igazi mérföldkőnek számít. E különleges mese, melyet ötször tűztek műsorra, a barátság és a kalandok bűvöletében kalauzolja a nézőket.

1955. június 22-én debütált a mozikban a Disney ikonikus alkotása, a Susi és Tekergő, amely számos újdonságot hozott magával. A film azóta négy alkalommal is újra bemutatásra került, megörökítve a mesebeli barátság és kalandok varázsát.

1937-ben egy Joe Grant nevű szövegíró, aki a Disney csapatának tagja volt, érdekes ötletekkel kereste meg Walt Disneyt. Grant egy vázlatot készített, amely a saját springer spánieljéről, Lady-ről szólt, és arról, hogy a kutyája milyen háttérbe szorul, amikor a család új taggal bővül. Disney érdeklődése felkelt, és arra kérte Grantet, hogy készítsen egy storyboardot a történethez. Azonban a projekt végül nem valósult meg, mivel a készített anyag túl érzelgősnek bizonyult, és hiányzott belőle az akció. Ezt követően Ward Greene, egy másik író, felfedezte Grant vázlatait, és azokra alapozva megírta a "Happy Dan, the Whistling Dog" (Boldog Dan, a fütyülő kutya) című novelláját a Cosmopolitan magazin számára. A novella Walt Disney-hez is eljutott, aki felismerte benne a lehetőséget, és megvásárolta a jogokat. Disney az elsők között volt, aki Greene-nel egy regényt íratott a novella alapján, hogy a közönség már a film megjelenése előtt megismerhesse a történetet.

Joe Grant 1949-ben otthagyta a Disney-t, ám a rajzai később előkerültek, amiket a neve elhallgatásával használtak fel - Grant a filmhez való hozzájárulásáért soha nem kapott semmiféle elismerést egészen a 2006-os platina DVD megjelenéséjéig. Ott került fel a neve a stáblistára, sőt, egy extra kisfilmben ki is fejtik a szerepét.

Lássuk az elsőségeket! A Susi és Tekergő volt az első Disney-film, amelyet nem korábbi partnerük, az anyagi gondokkal küszködő RKO Radio Pictures, hanem a Disney saját forgalmazó cége, a Buena Vista Film Distribution terjesztett. Továbbá ez lett az első egész estés rajzfilm, amelyet CinemaScope-formátumban - 2.55:1-es képaránnyal - forgattak le.

Amikor csupán egyetlen karakter került a beállítás középpontjába, az szinte eltűnt a korábbiakhoz képest jóval tágasabb vásznon. A csoportos jeleneteket is "ritkítani" kellett, ami azt jelentette, hogy a szereplők közötti távolságot megnövelték. Ráadásul a CinemaScope-formátumra való áttérés közben történt, amikor a film már a gyártás fázisában volt, így sok háttérfestményt meg kellett hosszabbítani, hogy az új formátumnak megfelelően illeszkedjenek. Sok esetben átfedéseket is alkalmaztak, hogy eltakarják a hosszabbítások illesztési vonalait. Később kiderült, hogy számos moziban nem lehetett bemutatni a filmet széles vásznon, így jelentős munkát igényelt a "szűkített" verzió elkészítése, amely visszatért a korábbi képarányhoz.

Az volt továbbá az első alkalom, hogy egy igazi filmsztárt szerződtettek egy rajzfilmhez a hangja miatt - eddig ezen inkább spóroltak, mondván, a színészt amúgy sem látják a nézők. A szőke szépség Peggy Lee akkoriban a legnépszerűbb filmcsillagok közé tartozott, és ő adta Darling, Lady gazdájának a hangját. Ő szólalta meg Peget, a kóbor palotapincsit, valamint a két sziámi macskát, Sit és Ámot, illetve ő szerezte és adta elő az általuk énekelt dalokat. Később Lee szerződésszegés miatt beperelte a Disney-t pont a dalok miatt, azt állítva, hogy nem kapta meg a dalok utáni jogdíjakból származó összeget. Nyilván igaza volt, mert 2,3 millió dollárt ítéltek meg neki a stúdióval vívott hosszas jogi csata után, amelyet végül 1991-ben rendeztek. Egy évvel később további 3.2 millió dollárt ítéltek neki - ezúttal a VHS kiadások jogaiért.

A film nyitójelenete, amelyben Darling karácsony reggelén egy kalapdobozt bontogat, és felfedezi benne Ladyt – akit a magyar verzióban Susi néven ismerünk – szorosan összefonódik Walt Disney életével. Disney ugyanis egy csau-csau kölyökkutyát ajándékozott feleségének, Lilynek, egy hasonló kalapdobozban, hogy ezzel pótolja egy korábban elfelejtett vacsorarandi miatti mulasztását. Emellett a film helyszínéül szolgáló város is Disney emlékét idézi, hiszen a történet hátterét az a kisváros ihlette, ahol ő maga felnőtt: a Missouri állambeli Marceline.

A filmnek három tehetséges rendezője volt: Hamilton Luske, Clyde Geronimi és Wilfred Jackson, akik mindannyian jelentős alkotói szabadsággal dolgoztak. Ez a produkció különleges helyet foglal el a Disney történetében, mivel nem egy már jól ismert klasszikus mese alapját képezi. Az eredeti koncepcióban szerepelt egy álomjelenet, ahol hatalmas kutyák vezették gazdáikat, de a tesztközönség negatív visszajelzései miatt végül ezt a részt eltávolították. Az alap történetben Susi, Tekergő és egy Borisz nevű orosz agár közötti szerelmi háromszög is szerepelt; bár az agár a sintértelepen feltűnik, jelentősége csekély maradt. A patkány karaktere az első változatban inkább vicces figura volt, de a későbbi verziókban ijesztő, horrorisztikus lényként alakították át, hogy fokozzák a drámai hatást.

Bár a legendás spagettievős 'Bella Notte' jelenet a film legmaradandóbb pillanata, Walt Disney eredetileg meg akarta vágni ezt a részletet, mivel úgy vélte, hogy cseppet sem romantikus, sőt, a spagettit falatozó kutyák nem éppen vonzó látvány. Frank Thomas animátor viszont meglátta a jelenetben rejlő lehetőséget, és saját kezdeményezésére, előzetes vázlatok nélkül, teljes egészében megalkotta az animációt. Disney-t lenyűgözte Thomas tehetsége és az a hangulat, amit sikerült megteremtenie, így végül úgy döntött, hogy megtartja a jelenetet, amelyet később számtalan paródia alapjául szolgált. Például a Nagy durranás – A második pukkban (1993) című filmben Charlie Sheen és Valeria Golino egy tál húsgombócos tészta felett találják meg a romantikát.

Bár vegyes kritikákat kapott, a közönség imádta a filmet. Amikor először bemutatták, a film nagyobb bevételt produkált, mint bármely más Disney egész estés animációs film a Hófehérke és a hét törpe óta, becslések szerint 6,5 millió dollárt. Amikor 1962-ben újra bemutatták, nagyjából 6 és 7 millió dollár közötti bevételt hozott, az 1971-es "újrabemutató" során a film 10 millió dollárt, az 1980-as új premier után pedig 27 millió dollárt termelt, továbbá, amikor 1986-ban megint műsorra tűzték, 31,1 millió dollár bevételt hozott.

Azóta készült egy csakis videón megjelent folytatás, a 2001-es Susi és Tekergő 2. - Csibész, a csavargó, illetve 2019-ben egy "élőszereplős" remake, amely a Disney+ streaming szolgáltatás egyfajta nyitódarabja lett. Íme, a magyar feliratos előzetese.