Rogán minisztériuma egy 160 oldalas tanulmány keretében vizsgálta meg, hogy a magyar lakosság hajlandó-e katonai szolgálatra.
A "békepárti" Európai Parlamenti választási kampány közepén végzett kutatás eredményei szerint a válaszadók 13 százaléka nyitott lenne arra, hogy tartalékos szolgálatot vállaljon a következő egy évben. A júniusi választások után pedig megkezdődtek a toborzó hirdetések, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet erre a lehetőségre.
A Fidesz Európai Parlamenti választási kampányának kulcsszava a "háborúpártiak" kritikája volt, amely szorosan kapcsolódott a 2022-es országgyűlési választások előtti stratégiához. A kormányzat azt hangsúlyozta, hogy a magyar katonák Ukrajnába küldésének ötletével szemben a béke és biztonság megőrzésére törekszik, ezzel is alátámasztva Orbán Viktor kormányának szándékát, hogy Magyarország távol maradjon a fegyveres összetűzésektől. A Fidesz, a Megafon és a kormányhoz közel álló médiumok idővel azt a véleményt is elterjesztették - amint arról a Lakmusz beszámolt -, hogy brüsszeli politikai körökben a kötelező európai sorkatonaság bevezetése merült fel, bár ennek alapjaiként nincs valós bizonyíték.
Közben a kormányzati kommunikáció kulcsszereplői és megbízottaik serényen dolgoztak azon, hogy előkészítsenek egy kampányt, amely az önkéntes tartalékos szolgálat másik aspektusát népszerűsíti.
Lapunk közérdekű adatigénylés útján feltárta, hogy...
A kutatásokat a kormányzati kommunikációs tendereken sorozatosan sikerrel szereplő Balásy Gyula által vezetett New Land Media Kft. házi kutatórészlege, az LGR Research végezte el. A projekt összköltsége 29 millió forintra rúgott, amelyből 22,5 millió forintot a januári, míg 6,5 millió forintot a márciusi megrendelés képviselt.
Nem sokkal a június 9-i önkormányzati és EP-választás után aztán meg is jelentek a tartalékosokat toborzó első óriásplakátok az utcákon.
Arra is volt példa, hogy egy mosolygó katónát ábrázoló plakát a Fidesz választási kampányból kint maradt "STOP háború" feliratú hirdetés mellett kapott helyet.
Az országot elárasztották az "Irány a sereg!" feliratú plakátok, amelyek az önkéntes területvédelmi szolgálatra toborzó átfogó kampány részeként jelentek meg. A kormány célja, hogy minél több fiatal csatlakozzon ehhez a fontos misszióhoz, és felhívja a figyelmet a hazavédelmi szolgálat jelentőségére.
A program keretében a plakátok mellett videós tartalmakkal, katonai influenszerekkel, közösségi média posztokkal és televíziós műsorokkal népszerűsítik a civil élet mellett is végezhető katonai szolgálatot. Ezt a lehetőséget úgy mutatják be, mint egy izgalmas és vonzó alternatívát, amelyre büszkén lehet hivatkozni a mindennapi életben. Céljuk, hogy a fiatalokat inspirálják, és megmutassák, milyen értékes tapasztalatokat nyújthat a katonai szolgálat a személyes fejlődés és a közösségi elköteleződés terén.
A katonasághoz kapcsolódó értékekről Orbán Viktor is kifejtette véleményét, még a toborzókampány megkezdése előtt. Erről a Kossuth Rádió május végi műsorában beszélt.
"Az alázat, a fegyelem, az önvédelem, az önfeláldozásra való képesség, a bajtársiasság, a csapatban való együttdolgozás olyan értékek, amelyeknek a hivatásos katonákon túl is meg kellene jelenniük. De ehhez nem feltétlenül kell visszaállítani a sorkatonaságot, mert léteznek tartalékos képzési programok [...], ahol a fegyverviseléshez, az önvédelemhez, a becsülethez, a hazaszeretethez közelebb tudjuk vinni az embereket"
A januári és márciusi megrendelésekkel azt mérte fel a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy ezt az üzenetet mennyire lesz könnyű keresztülvinni a társadalmon, és hogy milyen lehetséges ellenállásokba ütközhet a tartalékosok toborzása.
A következőkben a Kabinetiroda által végzett felmérések eredményeit fogjuk bemutatni, a rendelkezésünkre álló belső dokumentumok fényében. Cikksorozatunk második részében pedig a költségvetés szempontjából milliárdos nagyságrendű toborzókampány részleteit tárgyaljuk.
Az LGR Research 2024. január 31. és április 29. között végzett hibrid kutatása elsősorban azt célozta, hogy "mélyebben feltárja" a katonakorú lakosság véleményét és motivációit a tartalékos rendszerrel kapcsolatban.
A cég a Kabinetiroda megbízására az alábbi feladatokat végezte el:
Az eredmények összegző 166 oldalas prezentációját a közérdekű adatigénylésünk révén "személyes betekintés" keretében ismerhettük meg a Kabinetirodán. A minisztérium nem engedélyezte a másolatok vagy fényképek készítését, ráadásul a teljes anyagból nem tudtunk jegyzetelni, így most csupán a vezetői összefoglaló legfontosabb megállapításait tudjuk bemutatni.
A felmérés alapján a válaszadók többsége, pontosan 72,5 százalék, kedvezően viszonyul a Magyar Honvédséghez, amelynek legfőbb feladataként az állampolgárok biztonságérzetének megteremtését említették. Ugyanakkor az emberek jelentős része, ennek ellenére, még nem fontolóra vette a katonai szolgálat vállalásának lehetőségét: a 16 és 50 év közötti korosztályban csupán minden negyedik személynél merült fel ez a gondolat, legnagyobb arányban a 30 és 39 év közötti férfiaknál.
Akik még nem vették fontolóra a katonaságot, elsősorban a katonai élet veszélyeit és a családot emelték ki, mint a legfőbb visszatartó tényezőt.
A mélyinterjúk során a korábban említett elutasítási okok mellett az is világossá vált, hogy a megkérdezettek magukban nem érzik elégségesnek sem fizikai, sem mentális képességeiket ehhez a feladathoz.
Amikor a tartalékos szolgálatra vonatkozó kérdéseket tették fel, kiderült, hogy a 16 és 50 év közötti népesség körében a válaszadók egyharmada vonzónak találta ezt a lehetőséget. A megkérdezettek 13 százaléka azt nyilatkozta, hogy akár egy éven belül készen állna a szolgálat vállalására. Ezt a lehetőséget főként az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, érettségi nélküli fiatalok, valamint a kisebb településeken élő emberek fontolgatták. Az LGR Research kutatása ezen a ponton hangsúlyozta, hogy a jövőbeli toborzókampányoknak érdemes fókuszálniuk erre a demográfiai csoportjára, hiszen számukra különösen ígéretes lehetőségeket kínálhat a tartalékos szolgálat.
Egy külön felmérés készült a már tartalékos státuszban lévő személyek körében, amelyből kiderült, hogy a 782 fős minta 38%-a fontolgatja a lépést a szerződéses vagy hivatásos pályafutás irányába.
Az összefoglaló arra is kitért, hogy egy toborzókampány során mely személyiségtípusokat érdemes megcélozni, valamint milyen üzenetekkel lehet hatékonyan megszólítani őket.
A tartalékos állományban végzett felmérések rávilágítottak, hogy a "logikusok" és a "csapatjátékosok" dominálnak. Ezzel szemben a lakossági minta szolgálatra alkalmas részénél a "csapatjátékosok" mellett feltűnt egy új, izgalmas csoport is: az "újítók".
A kutatást végző vállalat azokat a 30-39 év közötti egyetemi diplomával rendelkező egyéneket sorolta ebbe a kategóriába, akiknek a kaland és a kihívás keresése éltető hajtóereje. E csoport érdeklődését célozhatta meg az eletedkalandja.hu weboldalon található statikus tartalom is, amely azonban minden linkre kattintva az iranyasereg.hu oldalára irányítja a felhasználókat.
A másik, általunk megfigyelt kutatás a honvédelmi toborzókampány kiegészítő elemzése, amelynek célja a konkrét üzenetek és kampányelemek tesztelése. Az adatgyűjtés 2024. március 4. és április 30. között zajlott, online fókuszcsoportos kutatás keretében, az LGR Research közreműködésével. A vizsgálat során az ország három különböző régiójából toboroztak résztvevőket: Dél-Dunántúlról, Kelet-Magyarországról, valamint Pest megyéből. A kutatásban 18 és 50 év közötti magyar állampolgákat vontak be, vegyes nemű csoportban, hogy széleskörű és reprezentatív eredményeket kapjanak.
A felmérés keretein belül a résztvevők véleményét és tapasztalatait az alábbi témákban faggatták:
A kutatás során elsődlegesen a "Szeretem, megvédem" kampánynevével és a hozzá kapcsolódó szlogenekkel foglalkoztunk, amelyek a települések neveihez igazodtak, például "A városnak/közösségnek/községnek/falunak rád van szüksége!" A fókuszcsoportokban részt vevő személyek többsége azonban a kutatási összefoglaló alapján úgy vélekedett, hogy az "Országodnak rád van szüksége" elnevezés hatékonyabb lenne, mivel az "általánosabb és közvetlenebb módon szólítja meg az embereket". A visszajelzésekből az is kiderült, hogy a résztvevők nem igazán értették, miért fontos a helységnevek feltüntetése, ami további kérdéseket vetett fel a kampány kommunikációs stratégiájával kapcsolatban.
a teljes ország védelmében, nem pedig a lakókörzetük szolgálatában gondolkodtak.
Akadt olyan vélemény is, amely szerint a településnevek használata következtében a kampány akár a polgárőrséghez történő toborzásnak is minősülhetett.
A "Szeretem, megvédem" szlogen végül minden kreatív anyagon megjelent, beleértve az óriásplakátokat is, míg a "Rád van szükség" üzenet nem jutott túl a tesztelési fázison. Helyette a "Csatlakozz a területvédelmi tartalékosokhoz" felirat került a középpontba. Érdekes módon, a fókuszcsoportok visszajelzéseit figyelmen kívül hagyva, a területvédelmi ezredekkel rendelkező megyei jogú városok nevei is felkerültek a hirdetésekre, mint például "Csatlakozz a debreceni/békéscsabai/szegedi területvédelmi tartalékosokhoz". Ugyanakkor a helységnév nélküli verziók is kikerültek a közterekre, míg az általános "lakóhelyeden" kifejezés a rendezvényeken használt rollupokon jelent meg.
A résztvevők a szlogenek után a kampányhoz készült reklámfilm forgatókönyvét értékelték. A beszámoló szerint a videót néhányan pozitívan fogadták, míg mások kritikával illették, hogy "túl nagy hangsúlyt fektet a katonaság "vidám" oldalára". A résztvevők úgy vélték, hogy a katonai szolgálat a valóságban komoly kötelezettségeket és veszélyeket is jelent. Emellett hiányolták a való élet kihívásaival való szembesülést, például azt, amit a munkahelyi és a katonai kötelezettségek egyidejű teljesítése jelent.
A kampányfilm kapcsán többen kifejezték, hogy hiányolják a női szereplők jelenlétét. A megkérdezettek többsége, a beszámoló alapján, információk híján nem tudta leválasztani a hivatalos katonai szolgálat jellegzetességeit, így a filmtervet idealizáltnak és a valóságtól eltávolodottnak ítélték.
A kampányfilm végső vágásába végül így se került be nő.
A csoportok számára bemutatott látványtervek keltettek némi feszültséget, különösen azzal, hogy a "Csatlakozom a területvédelmi tartalékosokhoz" felirat a MÁV terepszínű vonatain tűnt fel. A résztvevők többsége azonban kifejezte aggodalmát, mivel a MÁV-hoz fűződő asszociációik inkább negatívak voltak – sokan emlegették a "döcögő, késlekedő, koszos, gázoló" jelzőket, és attól tartottak, hogy ez a kampány árnyékot vet a hirdetőre is. Az összegzés során több csoporttag is megjegyezte, hogy "mémgyár robbanhat be, ha a mozdonyokon látnák a hirdetéseket", míg mások a vonatokhoz az erőszakosság, sőt, a "háborúra való készülés" érzését kapcsolták.
A kampány ideje alatt úgy tűnik, hogy a toborzóvonatok nem jutottak el a forgalomba, ugyanakkor a "Szeretem, megvédem" felirattal díszített villamosokat hosszú hónapokon át figyelemmel kísérhettük a főváros utcáin. A vidéki települések helyzetéről viszont sajnos nem áll rendelkezésünkre információ.
A felmérés záró szakasza arra irányult, hogy kiderítse, a résztvevők hajlandóak lennének-e fontolóra venni a területvédelmi tartalékos szolgálatot a látottak alapján. Az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek többsége, különösen a nők, határozottan elvetették ezt a lehetőséget. Főként az időhiányra hivatkoztak, valamint arra, hogy véleményük szerint nem rendelkeznek a megfelelő alkalmassággal a feladatra, mivel úgy érzik, túlságosan idősek ehhez.
Majd arról is nyilatkoztak, hogy őket ennek ellenkezőjéről semmilyen reklám nem győzné meg.
Hasonló nézeteket osztottak azok a férfiak is, akik komolyan fontolóra vennék a katonai szolgálat lehetőségét. Kifejezték, hogy döntésüket nem a reklámfilm vonzereje befolyásolja, hanem valódi érdeklődésük a katonai élet iránt, valamint a hazájuk védelmének fontossága.
